Az utóbbi években egyre többen döntenek a tüneti kezelés helyett az allergén immunterápia mellett. Ha még nem hallott az allergia tartós, oki terápiájáról, érdemes elolvasnia dr. Balogh Katalin allergológust, a Budai Allergiaközpont főorvosának rövid összegzését a két kezelés közti különbségekről!
A hagyományos tüneti kezelés során szedett készítmények, az antihisztaminok gátolják az allergiás folyamatnál felszabaduló hisztamin hatását. Az allergén immunterápia ezzel szemben nem csak a tünetet kezeli, hanem az allergia kiváltó okát szünteti meg. Az immunrendszert hozzászoktatja ahhoz az anyaghoz, amire a beteg allergiás, így a kezelés után már nem jelentkeznek az allergiás tünetek.
A hagyományos tüneti kezelés során szedett gyógyszereket, orrsprayt, szemcseppeket minden évben újra használni kell, amikor a tünetek jelentkeznek. Az allergén immunterápia esetén, min. 3 éves kezeléssel 10-12 év tünetmentesség érhető el. Az allergiás tünetek azonban már a kezelés első évétől is nagy mértékben javulnak, a betegek tapasztalatai és elmondása alapján.
Gyermekeknél mindkét típusú kezelés alkalmazható. A tüneti kezelés az egyes készítményekre vonatkozó előírások és a kezelőorvos javaslata alapján. Allergén immunterápia átlagosan 5 éves kortól végezhető. Az életkorra vonatkozó ajánlás alapja, hogy a készítmények a szájnyálkahártyáról szívódnak fel. Egy ideig ezért a gyermeknek a szájában kell tartania a napi egy alkalommal csepp, spray vagy tabletta formájában szedett készítményt annak érdekében, hogy a hatását biztosan ki tudja fejteni.
A tüneti kezelés, mivel nem hat az immunrendszer működésére, ezért nem befolyásolja az allergiás betegség lefolyását. Az allergén immunterápia ezzel szemben az immunrendszert „hangolja át”, s ennek pozitív következménye – az allergiás tünetek megszűnése mellett – hogy segít megelőzni az újabb allergiák kialakulását, sőt az allergia mellett gyakori asztma megjelenését.
A hagyományos tüneti kezelést elegendő akkor elkezdeni, amikor az allergiát kiváltó pollenek megjelennek a levegőben. Ha már régebben – a szakmai ajánlás alapján 2 éve fennálló panaszok esetén - diagnosztizált parlagfű allergiás, de elégedetlen az eddigi kezelések eredményével, vagy nem szeretne állandóan, minden szezonban gyógyszert szedni, akkor megkezdheti ebben az évben az allergén immunterápiát, amennyiben a vizsgálatok és a szakember döntése alapján alkalmas rá. Az allergén immunterápiát viszont legalább két hónappal az allergén növény virágzását megelőzően fontos megkezdeni. Parlagfű allergia esetén tehát legkésőbb június elejéig.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
Bejelentkezés Allergia kivizsgálásra: |
Budai AllergiaKözpont+36 30 236 91 39 |
Vélemények dr. Balogh Katalinról >>>
Rendelés típusa:
További véleményekJól megközelíthető helyszín, igényes klinika. A doktornő nagyon figyelmes volt és kedves. Magas szakmai hozzáállással kezelte a panaszaimat és annak megfelelően adott iránymutatást. Abszolút meg vagyok vele elégedve és még biztos visszamegyek hozzá.
A szúnyogcsípések többnyire nem igényelnek különösebb kezelést. Előfordulhat azonban, hogy akár tenyérnyi nagyságú duzzanattal, fájdalommal járó elváltozásokat is okozhatnak a kellemetlen kis vérszívók. A Skeeter-szindróma a heves tünetek ellenére nem életveszélyes állapot – nyugtat meg mindenkit dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont allergológusa, klinikai immunológusa.
A méh- illetve darázsfélék csípése egyaránt fájdalmas, azonban a csípés helyén kialakuló bőrtünetek legtöbbször teljesen ártalmatlanok – mondja. dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont allergológus és klinikai immunológus orvosa, akit arról kérdeztünk, milyen tünetek utalhatnak a csípések kiváltotta allergiás reakcióra.