A cöliákia, vagy közismert nevén lisztérzékenység egy autoimmun betegség, diagnosztizálása során fontos szerepe van a vérvizsgálattal kimutatott szöveti transzglutamináz IgA antitest értékének is. Több otthon végezhető gyorsteszt is ennek eredménye alapján ad pozitív, vagy negatív eredményt, ám ez néhány esetben félrevezető is lehet.
A szöveti transzglutamináz IgA egy ellenanyag, mely jellemzően cöliákiában termelődik. A cöliákia ugyanis egy autoimmun betegség, melynek során a szervezet saját magát támadja meg. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy a szöveti transzglutamináz IgA értékének emelkedése ezt az autoimmun folyamatot jelzi. A genetikailag érintett egyéneknél a glutén hatására a szervezet antitesteket kezd termelni, az autoimmun folyamat eredményeként a vékonybélbolyhok elpusztulnak, és következményesen tápanyagok, vitaminok felszívódási zavarához vezethet.
Alapesetben tehát a cöliákia diagnózisa esetén a szöveti transzlgutamináz IgA értéke megemelkedik, adódhatnak azonban olyan körülmények, melyek következtében ez az érték nem magasabb. Ennek több oka is lehet:
- egyéntől függően előfordulhat szelektív IgA hiány, ilyenkor a tünetek ellenére is alacsony lesz a vizsgálati értéke.
- ha gluténmentes diétát követően kerül sor a vizsgálat elvégzésére.
A cöliákia egyetlen kezelési módja a gluténmentes diéta, melyet egy életen át tartani kell. A diagnózis megállapítása után a helyesen összeállított diétával a tünetek rendszerint hetek-hónapok alatt elmúlnak, a laborértékek pedig átlagosan 6 hónap elteltével már normál értékeket jeleznek. Ha tehát a szöveti transzglutamináz IgA szint meghatározására gluténmentes diétát követően kerül sor, akkor fals negatív eredmény születhet.
Hasi panaszokat, puffadást, hasmenést vagy székrekedést más ételallergia vagy ételintolerancia, és több gyomor- és bélrendszeri betegség is okozhat. Mivel ezek teljesen eltérő diétát és kezelést igényelnek, ezért nagyon fontos a tünetek pontos kiváltó okát meghatározni, mielőtt valaki diétázni kezd.
Ha a cöliákiára jellemző ellenanyagok vérvizsgálata pozitív eredményt mutat, akkor gyomortükrözés vizsgálatot kell végezni, melynek során vékonybél biopszia történik. Ennek eredménye alapján mondhatjuk ki a cöliákia diagnózisát. Normál laboreredmények sem zárják ki minden esetben a cöliákia diagnózisát. Ha a beteg panaszai, tünetei erősen felvetik a cöliákiát, akkor negatív véreredmény esetén is elvégezzük a vékonybél biopsziát – hangsúlyozza dr. Sárdi Krisztina. Cöliákiában a vékonybélbolyhok károsodnak, a boholykárosodás súlyossági foka is meghatározásra kerül a bélből vett minta szövettani elemzésekor.
Korábban a tejfehérje-allergia diagnózisa egyet jelentett a szigorú tejmentes étrenddel. Ma már azonban könnyen elképzelhető, hogy bizonyos vizsgálatok elvégzése után, szakorvosi javaslatra – például hőkezelt formában – az allergiás beteg is bátran beillesztheti étrendjébe a tejet tartalmazó fogásokat. Hogy ez miként lehetséges, és milyen vizsgálat visz közelebb a tejfehérje-allergiánk pontosabb megértéséhez, arról Dr. Hidvégi Editet, az Allergiaközpont gasztroenterológusát kérdeztük, aki közel 30 éve foglalkozik ételallergiás gyermekekkel és felnőttekkel.