A cöliákia, vagy közismert nevén lisztérzékenység egy autoimmun betegség, diagnosztizálása során fontos szerepe van a vérvizsgálattal kimutatott szöveti transzglutamináz IgA antitest értékének is. Több otthon végezhető gyorsteszt is ennek eredménye alapján ad pozitív, vagy negatív eredményt, ám ez néhány esetben félrevezető is lehet.
A szöveti transzglutamináz IgA egy ellenanyag, mely jellemzően cöliákiában termelődik. A cöliákia ugyanis egy autoimmun betegség, melynek során a szervezet saját magát támadja meg. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy a szöveti transzglutamináz IgA értékének emelkedése ezt az autoimmun folyamatot jelzi. A genetikailag érintett egyéneknél a glutén hatására a szervezet antitesteket kezd termelni, az autoimmun folyamat eredményeként a vékonybélbolyhok elpusztulnak, és következményesen tápanyagok, vitaminok felszívódási zavarához vezethet.
Alapesetben tehát a cöliákia diagnózisa esetén a szöveti transzlgutamináz IgA értéke megemelkedik, adódhatnak azonban olyan körülmények, melyek következtében ez az érték nem magasabb. Ennek több oka is lehet:
- egyéntől függően előfordulhat szelektív IgA hiány, ilyenkor a tünetek ellenére is alacsony lesz a vizsgálati értéke.
- ha gluténmentes diétát követően kerül sor a vizsgálat elvégzésére.
A cöliákia egyetlen kezelési módja a gluténmentes diéta, melyet egy életen át tartani kell. A diagnózis megállapítása után a helyesen összeállított diétával a tünetek rendszerint hetek-hónapok alatt elmúlnak, a laborértékek pedig átlagosan 6 hónap elteltével már normál értékeket jeleznek. Ha tehát a szöveti transzglutamináz IgA szint meghatározására gluténmentes diétát követően kerül sor, akkor fals negatív eredmény születhet.
Hasi panaszokat, puffadást, hasmenést vagy székrekedést más ételallergia vagy ételintolerancia, és több gyomor- és bélrendszeri betegség is okozhat. Mivel ezek teljesen eltérő diétát és kezelést igényelnek, ezért nagyon fontos a tünetek pontos kiváltó okát meghatározni, mielőtt valaki diétázni kezd.
Ha a cöliákiára jellemző ellenanyagok vérvizsgálata pozitív eredményt mutat, akkor gyomortükrözés vizsgálatot kell végezni, melynek során vékonybél biopszia történik. Ennek eredménye alapján mondhatjuk ki a cöliákia diagnózisát. Normál laboreredmények sem zárják ki minden esetben a cöliákia diagnózisát. Ha a beteg panaszai, tünetei erősen felvetik a cöliákiát, akkor negatív véreredmény esetén is elvégezzük a vékonybél biopsziát – hangsúlyozza dr. Sárdi Krisztina. Cöliákiában a vékonybélbolyhok károsodnak, a boholykárosodás súlyossági foka is meghatározásra kerül a bélből vett minta szövettani elemzésekor.
2025 februárjától kizárólag olyan ételek készülhetnek a közétkeztetésben, amelyeknél nem használtak diót, mogyorót vagy a szezámmagot. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológusa foglalta össze az anafilaktogén allergénekkel kapcsolatos tudnivalókat, és mutatott rá annak jelentőségére, hogy a közoktatási intézmények menzáján többé nem kell tartani a véletlen diétahiba okozta akár életveszélyes következményétől.
Az allergénspecifikus immunterápia jelentős mértékben csökkentheti az allergiás betegségben szenvedő gyermekek tüneteit és javíthatja életminőségüket. Bizonyítottnak vehető az is, hogy az immunrendszer tisztított allergénkivonatokkal történő „edzése” megelőzheti a szénanátha asztmává alakulását – mondja dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus szakembere, aki szerint a személyre szabott allergénspecifikus immunterápia forradalmasíthatja az allergiás gyermekek kezelését is.