A szúnyogcsípések többnyire nem igényelnek különösebb kezelést. Előfordulhat azonban, hogy akár tenyérnyi nagyságú duzzanattal, fájdalommal járó elváltozásokat is okozhatnak a kellemetlen kis vérszívók. A Skeeter-szindróma a heves tünetek ellenére nem életveszélyes állapot – nyugtat meg mindenkit dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont allergológusa, klinikai immunológusa.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
Júliusban is folytatódik a szúnyoggyérítés, az extrém hőség miatt azonban egyelőre földi kezelésekkel igyekeznek megfékezni a vérszívókat a szakemberek – olvasható a Katasztrófavédelem közleményében, amelyben arra is felhívják a lakosság figyelmét, hogy a központi és önkormányzati szúnyoggyérítés eredményességéhez nagyban hozzájárul, ha felszámoljuk a kertekben létrejött szúnyogtenyészőhelyeket.
Míg sokunknak csak átmeneti bosszúságot, kisebb duzzanatot, bőrpírt és kellemetlen viszketést okoz a szúnyog csípése, addig előfordulhat, hogy másoknak jóval hevesebben reagál a szervezete. A nőstény szúnyogok csípése okozta allergiás reakciót a vérszívó nyálában található polipeptidek váltják ki – magyarázza dr. Moric Krisztina. Csípéskor ugyanis a szúnyog nyálat fecskendez be a bőrbe, hogy felhígítsa vérünket, mivel a sűrű vért képtelen kiszívni. Az azonban egyelőre még nem világos, hogy egyes emberek esetében mitől kisebb vagy nagyobb a csípésre adott immunválasz. A Skeeter-szindróma a tapasztalatok szerint elsősorban a legyengült immunrendszerű embereket, valamint a csecsemőket, kisgyermekeket érinti, akiknek még nem alakult ki az immunitása. A szülők is gyakran tapasztalhatják, hogy míg korábban éveken át heves tüneteket váltott ki gyermeküknél a szúnyog csípése, ezek a reakciók egy idő után megszűnnek. Szintén nagyobb az esélye az erőteljesebb allergiás reakcióknak azoknál is, akik a szabadban dolgoznak vagy sportolnak, és gyakran vannak kitéve szúnyogcsípésnek. A szúnyogok különösen kedvelik a meleg és párás környezetet, testünk természetes illatai, a kilélegzett szén-dioxid pedig odacsalogatja őket. Mivel a polipeptidek szúnyogfajonként eltérőek lehetnek, ezért ha például nyaralás vagy utazás ideje alatt szembesülünk hasonlóan heves reakcióval, akkor nagy valószínűséggel egy olyan szúnyogfaj csípett meg bennünket, amellyel korábban még nem találkoztunk. A Skeeter- szindróma esetén a tünetek (erőteljes viszketéssel, bőrpírral, duzzanattal járó, 2-10 mm átmérőjű bőrelváltozások) akár 8-12 órán át tarthatnak, és tovább terjedhetnek az arcon és a végtagokon is. Mint Moric doktornő mondja, a szem környéki duzzanatok akár olyan mértéket is ölthetnek, hogy akadályozzák a látást, a duzzanat forró és kemény tapintású, és általános rossz közérzettel társul. A csípés nagy kiterjedésű gyulladáshoz vezethet, amely hasonló a cellulitiszhez; az erős viszketés miatt pedig bőrfertőzés alakulhat ki.
A sokszor rémisztőnek tűnő tünetek ellenére a Skeeter-szindróma nem életveszélyes állapot, és nem okoz hosszú távú problémákat. Enyhe esetekben az orális antihisztaminok és a helyi szteroid krémek együttesen hatékonyan enyhíthetik a viszketést, és csökkenthetik a duzzanatot. Az érintett végtag felpolcolása, valamint a hideg vizes borogatás és a hűvös fürdő is enyhítheti a tüneteket. Súlyos esetekben szisztémás szteroidok alkalmazása javasolt – mondja dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont orvosa.
Vélemények Dr. Moric Krisztináról >>>
Rendelés típusa:
* Első vizit esetén - amennyiben fizikális vizsgálat is szükséges - javasolt személyes, rendelői viziten megjelenni!
További véleményekKöszönöm szépen, minden az elvárásaimnak megfelelő volt. Mindenki nagyon kedves és profi. Ajánlani fogom mindenkinek.
Korábban a tejfehérje-allergia diagnózisa egyet jelentett a szigorú tejmentes étrenddel. Ma már azonban könnyen elképzelhető, hogy bizonyos vizsgálatok elvégzése után, szakorvosi javaslatra – például hőkezelt formában – az allergiás beteg is bátran beillesztheti étrendjébe a tejet tartalmazó fogásokat. Hogy ez miként lehetséges, és milyen vizsgálat visz közelebb a tejfehérje-allergiánk pontosabb megértéséhez, arról Dr. Hidvégi Editet, az Allergiaközpont gasztroenterológusát kérdeztük, aki közel 30 éve foglalkozik ételallergiás gyermekekkel és felnőttekkel.
Rengetegen szenvednek a beltéri allergének (háziporatka, penész, állatszőr) kiváltotta panaszoktól, amelyek állandó irritatív hatásuk miatt jelentős szerepet kapnak az allergia súlyosbodásában és asztmává alakulásában is. A penészgombák általában nem jelentenek egészségügyi kockázatot, ám meglévő asztma esetén súlyosbíthatják panaszainkat – hívja fel a figyelmet dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus szakorvosa.