A felfúvódás, túlzott gázképződés gyakori okai

A felfúvódás, túlzott gázképződés gyakori okai

Dr. Sárdi Krisztina Módosítva: 2023.11.13 14:07

A gázok képződése az egészséges bélrendszer működésének természetes velejárója. A gyakori felfúvódás és túlzott gázképződés azonban már nemcsak kellemetlen, hanem komoly problémákat is jelezhet. Dr. Sárdi Krisztinát, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusát a leggyakoribb kiváltó okokról kérdeztük.

Mi okozza a gázképződést?

Felfúvódás, túlzott gázképződés oka lehet az étkezés is.A gázképződés az emésztés velejárója, a vastagbélben a szénhidrátokat lebontó baktériumok miatt jelentkezik. A folyamat leginkább ahhoz hasonlítható, ahogyan a fermentálódás során a szőlőléből pezsgővé alakuló folyadékban buborékok képződnek. Átlagosan napi 0,5-2liter gáz képződik a belekben, ennek azonban csak egy részét képezi az említett folyamat eredménye, a másik jelentős része külső forrásból származik, például az étkezés közben lenyelt levegőből. A gázok átlagosan napi 12-25 alkalommal távoznak a belekből, de ez természetesen függ az elfogyasztott ételektől és italoktól, illetve az esetleg fennálló egyéb panaszoktól is.

Online Bejelentkezés

Dr. Sárdi Krisztina

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Mikor beszélhetünk túlzott gázképződésről?

A felfúvódás, fokozott gázképződés erős hasi fájdalommal, görccsel is járhat. Teltségérzet, puffadás és gyakori böfögés is jelentkezhet.

Felfúvódás okai - milyen szokásokon javasolt változtatni, hogy elkerüljük?

  • Fokozott gázképződéshez vezethet, ha valaki túl sok levegőt nyel étkezések közben. Ez akkor szokott előfordulni, ha túl gyorsan, kapkodva eszik, vagy rágózik. Szánjunk időt az étkezésre, odafigyelve, a falatokat alaposan megrágva együnk, a rágógumit pedig inkább kerüljük.
  • Aki dohányzik, szintén több levegőt juttathat az emésztőrendszerébe, így a számtalan egyéb egészséget károsító ok mellett, a felfúvódás megelőzése egy újabb indok a dohányzás elhagyására.
  • A szénsavas ásványvíz és üdítők fogyasztása szintén hajlamosító tényező.
  • Felfúvódást okozhat, ha üvegből/flakonból vagy szívószálon keresztül iszunk. A legjobb, ha pohárba kitöltjük az elfogyasztandó italt.
  • Székrekedés mellett gyakran jelentkezik felfúvódás, fokozott gázképződés is. Akinek ilyen panasza van, először érdemes megvizsgálnia, mennyi folyadékot fogyaszt naponta, mozog-e rendszeresen (az ülőmunka hajlamosító tényező), illetve a táplálkozása tartalmaz-e elegendő rostot (teljes kiőrlésű gabonák, zöldség és gyümölcs szerepelnek-e az étlapon).
  • Problémás élelmiszerek: a szénsavas üdítők és a közismerten puffasztó hatású zöldségfélék mellett felfúvódást okozhatnak az arra érzékenyeknél a mesterséges édesítőszerek, olajban sült, a magas zsírtartalmú vagy épp túl fűszeres ételek is. Érdemes megfigyelni – akár táplálkozási naplót vezetni – hogy milyen élelmiszerek okoznak tüneteket és azokat a továbbiakban kerülni. Visszatérő panaszok esetén azonban nem elhagyható a gasztroenterológiai kivizsgálás, mert akár valamilyen elváltozás, vagy ételérzékenység is állhat a háttérben.

Ha ez nem segít, milyen gyakori okok állhatnak a háttérben?

  • Felfúvódás, túlzott gázképződés okainak kivizsgálása.A túlzott gázképződés hátterében olyan elváltozások is állhatnak, mint a laktóz intolerancia. Tejcukor érzékenység esetén, elegendő laktáz enzim hiányában a vékonybélben a tejcukor lebontása nem tökéletes, ez okozza az erjedést, a túlzott gázképződést.
  • A gluténérzékenység mindkét formája, az autoimmun és a nem-cöliákiás gluténérzékenység esetén is gyakori panasz a puffadás, felfúvódás és gázképződés.
  • Fruktóz felszívódási zavar esetén az érintettek nem képesek tökéletesen lebontani a gyümölcscukrot, a fruktózt. Ilyen esetben is jelentkezhetnek hasi panaszok.
  • A kontaminált vékonybél szindróma (SIBO) és az irritábilis bél szindróma (IBS) irányába is érdemes vizsgálódni, ha az egyéb panaszok alapján felmerül a gyanú, hogy valamelyiknek köze lehet a tünetek megjelenéséhez.

 

A felfúvódás, túlzott gázképződés gyakori panasz, sokan szenvednek tőle. Érdemes az említett szokásainkon változtatni, hogy elkerüljük, ha azonban a panaszok nem szűnnek, tartós vagy visszatérő tünetek esetén mindenképp indokolt a gasztroenterológiai vizsgálat. Az első beszélgetés, a beteg kikérdezése során meg tudjuk határozni a továbbiakban szükséges vizsgálatokat – magyarázza dr. Sárdi Krisztina. A diagnózist követően, a kiváltó októl függően a javasolt életviteli és diétás tanácsok, esetleg gyógyszeres kiegészítő kezelés segítségével megszüntethetők a kellemetlen panaszok.

Téma szakértője

Orvos válaszol

Tisztelt Doktornő!
Segítséget illetve tanácsot szeretnék kérni kérni.
43 éves férfi vagyok.
Egész életemben sportoltam.
Az utóbbi években viszont már csak heti 3 nap 2-3 km futás jelenti a sportot.
Az elmúlt évben problémáim adottak a hasammal.
Konkrétan mint egy 6 hónapos kismama úgy nézek ki.
Többet nem eszem mint előtte. Sőt a probléma Jelentkezése óta napi 6-7 alkalommal eszem keveset kb ököl nagyságú mennyiséget 1 alkalommal.
Amennyiben megfeszítem a hasizmomat, hasam kemény.
Kézzel fogható zsír (háj) tulajdonképpeni csak két ujjal fogható. Lefelé meghúzva a bőrt látszanak a hasizom bordák is.
Tehát véleményem szerint nem az el hízás ál a háttérben, ha csak nem a hasizom mögé hizok.
Még egy jelenséget tapasztaltam. Mégpedig hogy bármit eszem, mennyiségtől függetlenül tehát pl. :1 almát akkor is úgy néz ki a hasam mintha mondjuk tripla adag pörköltet ettem volna.
Tapintásra kemény.
Méretre hatalmas.
Mi lehet a gond?
Próbáltam már különböző diétákkal megoldást találni a problémára de eddig sikertelenül.
Gyanakodtam valamilyen intorelanciára is de mivel minden élelmiszer legyen az gyümölcs, tej hús vagy pékáru, ugyan azokat tapasztalom így most tanácstalan vagyok.
Kérem amennyiben tud tanácsot adni akkor szíveskedjen válaszolnom. Illetve mindennemű segítségre, magyarázatnak, ötletnek örülök.
Előre is köszönöm a segítségét. Üdvözlettel Horváth Zsolt

Dr. Sárdi Krisztina
Dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus
Tisztelt Kérdező,
Tünetei alapján, melyek mögött összetettebb panasz áll, gasztoenterológus-allergológus szakorvos általi kivizsgálást javaslok.
Üdvözlettel:
Dr. Sárdi Krisztina

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Elfogadó, empatikus

Sárdi Doktornő szakmai tudásával, kompetenciájával, elfogadó, empatikus attitűdjével nagyon elégedett voltam. Egy sok éve tartó problémát, bizonytalanságot sikerült bennem eloszlatnia, nagy megkönnyebbüléssel távoztam. 

További vélemények

Hírek

Viszlát, müzliszelet! Ezért lett tiltólistás több allergén is a menzán

Viszlát, müzliszelet! Ezért lett tiltólistás több allergén is a menzán

2025 februárjától kizárólag olyan ételek készülhetnek a közétkeztetésben, amelyeknél nem használtak diót, mogyorót vagy a szezámmagot. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológusa foglalta össze az anafilaktogén allergénekkel kapcsolatos tudnivalókat, és mutatott rá annak jelentőségére, hogy a közoktatási intézmények menzáján többé nem kell tartani a véletlen diétahiba okozta akár életveszélyes következményétől.

További részletek
Az allergénspecifikus immunterápiával megálljt parancsolhatunk az asztmának is

Az allergénspecifikus immunterápiával megálljt parancsolhatunk az asztmának is

Az allergénspecifikus immunterápia jelentős mértékben csökkentheti az allergiás betegségben szenvedő gyermekek tüneteit és javíthatja életminőségüket. Bizonyítottnak vehető az is, hogy az immunrendszer tisztított allergénkivonatokkal történő „edzése” megelőzheti a szénanátha asztmává alakulását – mondja dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus szakembere, aki szerint a személyre szabott allergénspecifikus immunterápia forradalmasíthatja az allergiás gyermekek kezelését is.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK