A gyermekek életük első évében fejlődnek a legintenzívebben, ehhez azonban megfelelő minőségű táplálékra van szükségük.
A hozzátáplálásról több kérdés is felmerül a szülőkben, melyekkel kapcsolatban most dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa segít eligazodni.
A hozzátáplálás az az időszak, mely alatt a szilárd táplálékokat bevezetjük a baba étrendjébe. Erre több okból is szükség van:
- az újszülöttek és csecsemők táplálékát kezdetben egyedül az anyatej vagy tápszer jelenti, de idővel emellett szükséges más ételeket is fogyasztaniuk, hogy a bennük lévő tápanyagok segítségével megfelelően növekedjenek és fejlődjenek.
- a harapás és a rágás igazi edzés, mely segíti a beszédhez is szükséges izmok fejlődését.
- a csecsemők fél éves korára csökken a szervezetükben tárolt vas mennyisége, a vas raktárakat vegyes táplálással tudjuk ismét feltölteni.
A hozzátáplálás fokozatosan történik, a gyerekek többsége egy éves korára már vegyesen fogyaszt folyékony, szilárd és pürésített ételeket.
A jelenleg érvényben lévő ajánlások fél éves korig kizárólagos anyatejes táplálást javasolnak, ám ettől a gyermek kezelőorvosának javaslatára el lehet térni, a gyermek fejlettségének ütemében és egyéni igényei szerint.
Négy hónapos kornál korábban azonban semmiképp nem javasolt a hozzátáplálást megkezdeni.
A hozzátáplálást különböző állagú ételekkel is kezdhetjük. Az első falatokat kiskanállal kínáljuk, alma, burgonya, őszibarack vagy sütőtökpüré formájában. Nem szükséges teljesen pépesíteni, puhára főzött, nagyobb darabokat is hagyhatunk benne.
Később a kicsi a kezébe adott falatokat is szívesen majszolja: főzött, vastagabb csíkokra vágott falatokkal is kínálhatjuk, így a rágást is gyakorolhatja. A félrenyelés veszélye miatt ügyeljünk rá, hogy ne vágjuk túl apróra. Nagyjából a saját ujjunk méretével megegyező nagyságúra vágjuk a falatokat.
Az anyatejjel táplált csecsemőt nem szükséges külön itatni, tápszeres babát forralt és lehűtött, vagy palackos babavízzel kínálhatunk.
A kicsi a hozzátáplálás megkezdése után sem igényli az édesített gyümölcsleveket, vagy cukrozott teát. A szilárd táplálékok bevezetése mellett is folyadékpótlás gyanánt kapjon anyatejet és vizet.
A jó minőségű üveges bébiételek nagyon jó szolgálatot tehetnek egy-egy utazás alkalmával, vagy ha a család többi tagja számára készített étel épp túl fűszeres vagy olyan alapanyagokat is tartalmaz, amit a kicsi még életkorából adódóan nem fogyaszthat.
Szerencsés tehát, ha az üveges ételt és a házilag készített fogások ízét is ismeri és szereti, de első körben érdemes az otthoni ízekkel megismertetni.
7 hónapos korig a napi só szükséglet kevesebb, mint 1g. Ezt az anyatej és a tápszerek tökéletesen fedezik. 7 hónapostól 1 éves korig ez a napi mennyiség a maximum. Nem szükséges tehát a kicsi ételeit külön sózni és javasolt limitálni a magas sótartalmú ételek – készételek, bacon, sajtok - fogyasztását is.
Cukrozni sem javasolt az ételeit, édesítésre pedig mézet semmiképp ne használjunk, mert a benne lévő baktériummal az éretlen immunrendszere még nem tud megbirkózni, a méztől súlyos fertőzést – botulizmus – kaphat.
Mogyoróféléket csak nagyon apróra darálva adjunk, a félrenyelés veszélye miatt. A tehéntej fogyasztása egy éves kor alatt kerülendő, a jelenlegi ajánlás alapján azonban a glutén bevezetését azonban célszerű 4-6 hónapos kor között megkezdeni.
A Brit Dietetikusok Szövetségének ajánlása szerint minden 6 hónapnál idősebb csecsemőnek A és C-vitamin pótlásra van szüksége, hacsak nem fogyaszt napi 500ml tápszert naponta.
1 év alatti gyermekek számára a szakmai szervezet napi 8,5-10mcg D-vitamin pótlást javasol, ha nem fogyasztja az említett napi mennyiségű, hozzáadott vitaminokat tartalmazó tápszert. Az A, C és D vitaminok pótlását a gyermek 5 éves koráig javasolt folytatni, ezt követően napi 10mcg D-vitamin ajánlott, főleg az őszi és téli hónapokban.
A húsmentesen táplálkozó gyermekeknek ezen kívül a B12 vitamin pótlásáról is gondoskodni kell!
► Hozzátáplálásról szóló cikksorozatunk következő részében az ételallergiák tüneteivel, a korai és kései allergiás reakciókkal foglalkozunk!
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
|
Bejelentkezés: |
Budai AllergiaKözpont+36 30 236 91 39 |
Vélemények dr. Balogh Ádámról >>>
Rendelés típusa:
További véleményekKeveset kellett várakoznunk. Az orvos nagy szakértelemmel rendelkezett, úgy éreztük hogy rendesen foglalkozik a problémánkkal.
Korábban a tejfehérje-allergia diagnózisa egyet jelentett a szigorú tejmentes étrenddel. Ma már azonban könnyen elképzelhető, hogy bizonyos vizsgálatok elvégzése után, szakorvosi javaslatra – például hőkezelt formában – az allergiás beteg is bátran beillesztheti étrendjébe a tejet tartalmazó fogásokat. Hogy ez miként lehetséges, és milyen vizsgálat visz közelebb a tejfehérje-allergiánk pontosabb megértéséhez, arról Dr. Hidvégi Editet, az Allergiaközpont gasztroenterológusát kérdeztük, aki közel 30 éve foglalkozik ételallergiás gyermekekkel és felnőttekkel.
Rengetegen szenvednek a beltéri allergének (háziporatka, penész, állatszőr) kiváltotta panaszoktól, amelyek állandó irritatív hatásuk miatt jelentős szerepet kapnak az allergia súlyosbodásában és asztmává alakulásában is. A penészgombák általában nem jelentenek egészségügyi kockázatot, ám meglévő asztma esetén súlyosbíthatják panaszainkat – hívja fel a figyelmet dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus szakorvosa.