Hogyan befolyásolja az időjárás a tüneteket? Meglephetjük-e virágcsokorral allergiás ismerősünket? Miért tart egyre tovább a pollenszezon? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adunk választ, szakértőnk segítségével.
Aki allergiás a parlagfűre, számolnia kell azzal, hogy sem a vidéki sem pedig a nagyvárosi környezet nem nyújt biztonságot a növény pollenjei ellen. Ha nem látunk a közelben elhanyagolt, parlagfüves területeket, akkor azt gondolhatjuk, hogy fellélegezhetünk, pedig ez sajnos nincs így – magyarázza dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A parlagfű pollenek ugyanis akár többszáz kilométert is képesek a széllel megtenni, ez a képessége segítette abban, hogy az I. világháború idejére tehető megjelenését követően gyorsan elterjedjen hazánk területén.
Tavasszal-nyár elején sok növény virágba borul, a színkavalkádban pedig könnyen gyanúba keverednek egyébként teljesen ártalmatlan, színes virágok is. Ha valakinek ebben az időszakban allergiás tünetei vannak, azt sokkal inkább okozzák a füvek, fák vagy gyomok, mint a különböző, vágott virágként, ajándékként is kedvelt virágfajok. Allergiásként egyébként a szélbeporzású fajoktól kell inkább óvakodnunk, ezek ugyanis jóval nagyobb mennyiségben bocsátanak polleneket a levegőbe, mint az illatukkal, vagy színes virágzatukkal a figyelmet magukra felhívó növényfajok, melyek beporzását rovarok végzik. Azért nem árt az óvatosság, mert sok asztmás beteget az erős illatok - így erős virágillat is irritálhat és tünetet válthat ki, de ez nem allergiás eredetű. Aki ebben érintett, erős illatú virágot ne tartson tartósan zárt légtérben – teszi hozzá dr. Potecz Györgyi.
A klímaváltozás egyik kellemetlen velejárója, hogy az évszakok határai eltolódtak. Az utóbbi években észrevehettük, hogy egyre rövidebb az átmeneti időszak. A télből kilépve hirtelen köszönt ránk a tavasz, a gyors felmelegedés miatt a fák – egy időben több faj is – virágba borulnak, ontják magukból a polleneket. Emiatt tavasszal szinte egyik napról a másikra törnek ránk az erős allergiás tünetek. Nyár végén az enyhe idő is egyre tovább tart, amit rendszerint hirtelen, gyors lehűlés követ. Ez az elnyúló indián nyár főleg a parlagfű allergiásoknak megterhelő, az ő tüneteik akár október közepéig is erősek lehetnek. Az időjárás is befolyásolja az allergiás, asztmás tüneteket A légúti betegeknek az aktuális pollenjelentés mellett fontos figyelni az időjárás változásait is. Pollenallergiások számára a meleg, szeles napokra jobb szabadtéri programokat nem tervezni, mert a pollenkoncentráció ilyenkor a legmagasabb. A asztmás betegeknél a párás, esős időjárás és a magas légszennyezettség fokozhatja a panaszokat, de az asztmás rohamok száma nagy viharok idején is megemelkedhet.
Mint minden betegségnél, úgy allergia és asztma esetén is felerősíti a tüneteket a stressz. Ha idegesek és feszültek vagyunk, a légzésünk felületesebbé, rövidebbé válik, ami egyik betegség esetén sem előnyös. Az erős stresszhatás asztmásoknál akár rohamot is provokálhat. A megerőltető, intenzív sírás, félelem vagy a harag is negatívan hat a betegek légzésére.
- Utazás, szabadéri programok szervezése előtt mindig tájékozódjunk az aktuális pollenhelyzetről és várható időjárásról. Programjainkat lehetőleg ezek figyelembe vételével szervezzük meg.
- Allergiások, asztmások számára ideális nyaralási helyszín a tengerpart, vagy a hegyvidék, ahol pollenmentes környezetben pihenhetnek.
- Ahhoz, hogy a vakáció valóban pihentető legyen, vigyük magunkkal a szükséges gyógyszereinket, hogy ne a tüneteink határozzák meg a nyaralás alatt a mindennapjainkat. Ne felejtsük el indulás előtt a szükséges mennyiséget felíratni kezelőorvosunkkal!
- Ha nem boldogulunk a stresszhelyzetek kezelésével, gyógytornász segítségével célzott légzőgyakorlatokat is elsajátíthatunk, amelyek segítségével – a gyógyszeres kezelést kiegészítve - a tüneteinket is kordában tarthatjuk.
- Ha úgy érezzük, hogy az allergiánk folyamatos alkalmazkodást kíván tőlünk és a gyógyszeres kezelés mellett sem élhetünk teljes életet, akkor érdemes elgondolkodni az allergén immunterápia lehetőségén. Ez a terápia tartósan képes megszüntetni az allergiát, akár 8-10 évre is. A kezelést az allergén növény virágzása előtt legkésőbb 2 hónappal kell megkezdeni, így parlagfű allergia esetén erre még egy évet várni kell, de a nyírfa allergiások már ősz végén-tél elején elkezdhetik, hogy a következő szezont könnyebben viseljék.
2025 februárjától kizárólag olyan ételek készülhetnek a közétkeztetésben, amelyeknél nem használtak diót, mogyorót vagy a szezámmagot. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológusa foglalta össze az anafilaktogén allergénekkel kapcsolatos tudnivalókat, és mutatott rá annak jelentőségére, hogy a közoktatási intézmények menzáján többé nem kell tartani a véletlen diétahiba okozta akár életveszélyes következményétől.
Az allergénspecifikus immunterápia jelentős mértékben csökkentheti az allergiás betegségben szenvedő gyermekek tüneteit és javíthatja életminőségüket. Bizonyítottnak vehető az is, hogy az immunrendszer tisztított allergénkivonatokkal történő „edzése” megelőzheti a szénanátha asztmává alakulását – mondja dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus szakembere, aki szerint a személyre szabott allergénspecifikus immunterápia forradalmasíthatja az allergiás gyermekek kezelését is.