A hűvösebb idő beköszöntével a szúnyogok, legyek, pókok és poloskák is menedéket keresve a lakásunkba költöznek. Ebben az időszakban ezért megnő a különböző rovarcsípések miatt orvoshoz forduló betegek száma. Dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosának tapasztalatai szerint a legtöbb problémát a fájdalmasan duzzadt, vagy az elfertőződött csípések okozzák.
A rovarok (szúnyog, hangya, poloska stb) nyálában olyan enzimek találhatók, melyek szövetkárosító hatásúak. A rovarok szúrása vagy harapása helyén emiatt kiterjedt duzzanat, esetleg hólyagcsák vagy bevérzés is keletkezhet. Az egyéni érzékenység ezekre a rovarokra nagyon különböző, de valódi allergiás reakció lezajlása ezekben az esetekben egyelőre nem bizonyított.
Szúnyogcsípés után néhány perccel a bőrön viszkető, vörös, duzzadt csalángöb jelentkezik, melynek közepében többnyire látható is a szúrcsatorna. Bizonyos egyének túlérzékenyen reagálhatnak a csípésre, akár 3-5 cm-es vörös udvar is lehet a csípés helyén, középen bevérzéses tünetekkel, amely 3-5 napig is fennállhat. Az úgynevezett „púpos szúnyogok” valójában apró fekete legyecskék, melyek főleg vízpartokon tömegesen rajzanak. A csípésük valójában marás vagy harapás, a helyükön pedig kicsiny bevérzett fekélyek maradhatnak. A szúnyogok és legyek harapása lokális reakciót okoz, általános rosszullét szúnyogcsípés után nem fordul elő, de többszörös csípés esetén testszerte jelentkezhet kiütés.
Mivel mindkettő „hangtalan” és – különösen az ágyi poloska - nehezen észrevehető, ezért mindkét rovar könnyen gyanúba keveredhet, ha csak az utánuk maradó csípések utalnak arra, hogy hívatlan lakótárssal osztjuk meg otthonunkat. Gyakran kérdezik a betegek, hogy milyen rovarral állunk szemben, de ezt a gyakorlatban sajnos nem tudjuk megkülönböztetni, a kisütés alakja vagy mérete alapján nem tudjuk beazonosítani – magyarázza dr. Garaczi Edina. Ha a csípés helyén a bőr jelentősen feldagad, vagy az egész egy lila foltot hagy maga után, akkor nem lehet pontosan elkülöníteni, hogy egy vagy 2 csípésnyom látszik-e. Sokszor az éjszakai csípés után csak másnap délben, vagy délután kezd erőteljesen viszketni a terület vagy megdagadni a kar, lábszár, esetleg a ízületek- ez mindkét rovarnál igaz. A tünetek 2-3 napig inkább erősödnek és csak a harmadik nap után csökken a duzzanat- így ez sem segít a rovarok pontos meghatározásában.
A hagyományos védekezési mód a rovarháló (szúnyogháló) alkalmazása, ezen kívül az illóolaj keverékek (eukaliptusz, levendula), valamint a bőrön használható, szintén illóolajokat tartalmazó rovarriasztó sprayk is hatékonyan tartják távol a szúnyogokat, kullancsokat. Túrázáshoz, vízparti kiránduláshoz megfelelő védőruházat viselése javasolt. Speciális vegyszereket használó rovarirtó cégek segítségét érdemes kérni ágymatracban, kárpitokban található mikroszkópos méretű ágypoloskák kiirtásához.
Amennyiben a csípés helyén tenyérnyinél nagyobb területen bőrpír, duzzanat, hólyagok jelentkeznek, vagy ha apró kiütések testszerte jelennek meg, akkor érdemes orvoshoz fordulni. Ha a duzzanat olyan mértékű, hogy például egy adott ízület mozgását akadályozza, szintén szükséges szakorvosi vizsgálat. Ha 2-3 nap után- főleg a vakarózás miatt- elfertőződik a terület, esetleg láz, rossz közérzet jelentkezik, akkor másodlagos baktériumfertőzés állhat fenn, ilyenkor szintén javasolt az orvosi vizsgálat. Kisgyermekek gyakran érzékenyen reagálnak rovarok csípésére, az arcon a homlok bőre fájdalmasan megduzzadhat, a szemhéjak is feldagadhatnak, kézfej vagy lábfejduzzanat is jelentkezhet. Ezek riasztó tünetként jelennek meg, de általános rosszullét ezeket sem kíséri. A kezelésben a helyileg alkalmazott szteroid tartalmú krémek a leghatékonyabbak, emellett az antihisztamin tabletták csökkentik a viszketést és a duzzanatot. Calcium ebben az esetben sem segít!
A méh- és darázscsípések után jelentkező nagy kiterjedésű, hevesen viszkető duzzanatok miatt sokan hiszik azt, hogy allergiásak a hártyásszárnyúak csípésére. Valójában azonban csak nagyon keveseknek van rovarméreg allergiája. Dr. Mezei Györgyit, az Allergiaközpont allergológus és klinikai immunológus, gyermek tüdőgyógyász szakorvosát arról kérdeztük, hogy milyen tünetek esetén kell allergológiai kivizsgálást kérnünk.
A szúnyogcsípések többnyire nem igényelnek különösebb kezelést. Előfordulhat azonban, hogy akár tenyérnyi nagyságú duzzanattal, fájdalommal járó elváltozásokat is okozhatnak a kellemetlen kis vérszívók. A Skeeter-szindróma a heves tünetek ellenére nem életveszélyes állapot – nyugtat meg mindenkit dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont allergológusa, klinikai immunológusa.