Az asztma akcióterv szükséges ahhoz, hogy az asztmás beteg megfelelően kontrollálja a betegségét. Szerepel benne a mindennapok során alkalmazandó fenntartó kezelés, és annak leírása is, hogy mit tegyünk, ha a tüneteink rosszabbodnak. Az asztma akciótervet, a betegség diagnózisát követően a kezelőorvos egyezteti a beteggel, az ott megbeszélteket aztán a mindennapok során betartva, a betegek képesek kézben tartani egészségüket. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa ezzel kapcsolatban öt fontos tudnivalóra hívja fel a figyelmet.
Nincs általános, mindenki számára használható asztma akcióterv. Betegenként az asztma típusa is eltérő lehet, illetve egyéni különbségek előfordulhatnak a triggerek, vagyis a betegség tüneteit felerősítő, rohamot kiváltó tényezők terén is. A szükséges gyógyszerek az életkorunknak és a tüneteinknek megfelelően személyre szabottak, csakúgy, mint az állapotromlás esetén alkalmazandó készítmények.
Frissen diagnosztizált asztmás betegként sok új fogalmat, tünetet kell megismernünk, beazonosítanunk. Fontos, hogy a kezelőorvos mindent alaposan elmagyarázzon az asztma akcióterv összeállítása kapcsán, hiszen hiába van nálunk a pontos leírás, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy melyik készítményt is kell használnunk, vagy mikortól melyik zónában leírt kezelést kell alkalmaznunk, a tüneteink alapján.
Nem kell kizárólag a saját érzéseinkre hagyatkozni, egy eszköz segítségével pontosan számszerűsíteni tudjuk, hogy a bizonytalan nehézlégzést, vagy erősödő köhögést az asztmánk okozza-e. A peak-flow-meter néven is ismert csúcsáramlás mérő a légúti áramlási sebességre, a légutak beszűkülésére adhat tájékoztató, de használható információt, ha rendszeresen, illetve panasz esetén is használja a beteg. A saját legjobb, vagy saját átlagértéktől való eltérés vagy nagymértékű napon belüli ingadozás nem megfelelően kontrollált állapotra utal. Ha bizonytalanok vagyunk a készülékek használatával kapcsolatban, kérjük a kezelőorvos segítségét!
Általában senki nem szeret tartósan gyógyszert szedni, ám asztma esetén nagyon fontos, hogy ne térjünk el a megbeszélt fenntartó kezeléstől. Erre azért van szükség, mert esetünkben ez a gyógyszermennyiség képes megelőzni a betegség súlyosbodását, a rohamok kialakulását. Soha ne csökkentsük mi magunk azért a gyógyszereinket, mert hosszabb ideje jól vagyunk, mert így a tünetek erősödését vagy akár asztmás rohamot is előidézhetünk!
Az asztma kezelése lépcsős rendszerben valósul meg, ez azt jelenti, hogy le és fel is haladhatunk a lépcsőkön, vagyis a kezelés az állapotunk függvényében módosítható, a szükséges gyógyszerek mennyisége emelhető és csökkenthető is, ám kizárólag a kezelőorvos javaslatára. A fenntartó kezelés tehát nem állandó, a félévente javasolt kontroll alkalmával a kezelőorvosunk fogja csökkenteni – vagy ha szükséges növelni - a gyógyszereket olyan mennyiségben, amivel továbbra is tünetmentesek lehetünk. Ha az otthoni kezelési tervnek megfelelően, panasz esetén önállóan változtatott kezelés ellenére rendszeresen vannak tünetek, a rohamoldó használat rendszeres, soron kívül is keresse fel tüdőgyógyász kezelőorvosát!
A gyermekkori ételallergia jól kezelhető és az allergének mellőzésével a tünetektől sem kell tartani. Mégis felvetődhet a kérdés, hogy meddig szükséges a szigorúbb étrendi szabályokat betartani, és milyen gyakran kell ellenőrizni az allergia meglétét. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gasztroeneterológus szakembere válaszolt a kérdésekre.
Az ételallergia igen változatos tüneteket okozhat, akár már egy minimális mennyiségű allergént tartalmazó étel vagy ital elfogyasztását követően is. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gyermek- és felnőtt gasztroenterológus, tüdőgyógyász szakembere arra hívja fel az érintettek figyelmét, hogy a reakciók súlyossága számos tényezőtől függ, és az enyhébb tünetek sem jelentenek garanciát arra, hogy a későbbiekben nem alakulhat ki súlyosabb reakció is.