Fényérzékenység

Mit jelent a fényérzékenység?
Mik a fényérzékenység tünetei?
Mik a fényérzékenység különböző típusai?
Miért alakulhat ki fényérzékenység?
Milyen szövődményeket okozhat a fényérzékenység?
Hogyan vizsgálható ki a fényérzékenység?
Van lehetőség a fényérzékenység kezelésére?

Kapcsolódó szolgáltatásaink az Allergia Központban

• Allergia vizsgálatok
• Gyorsdiagnosztika
• Multiplex allergia teszt
• Prick teszt
• Vérvizsgálat
• Képalkotó vizsgálatok
• Dietetikai szolgáltatások
• Gyógyszeres-kezelések
• Homeopátia és egyéb alternatív kezelések

  Foglaljon időpontot orvosainkhoz!

  Allergiaközpont

  +36 30 236 9139

  ONLINE bejelentkezés

Mit jelent a fényérzékenység?

A fényérzékenység a nap és más fényforrások ultraibolya (UV) sugaraira való rendkívüli érzékenységet jelenti. A hosszú napfény-expozíció után a legtöbb embernél fennáll a leégés kockázata, a fényérzékenység azonban különbözik ettől. Esetükben a mások számára még nem kóros napfény mennyiség is súlyos problémákat okozhat. Fényérzékenység esetén már kevés napfény hatására is apró viszkető kiütések, vörös foltok, csalánkiütések jelenhetnek meg a bőrön. A kiütések megjelenését nemcsak az erős nyári napsugárzás okozhatja, hanem már a téli, kora tavaszi napsütés is tüneteket okozhat. Nagyfokú fényérzékenység esetén már a zárt térben használt világítótestek (például egy villanykörte) is panaszt okozhat. Az UV-sugaraknak való kitettség hosszú téren pedig bőrkárosodáshoz és bőrrákhoz is vezethet.

A fényérzékenység tüneteinek a megelőzéshez fontos a napfénytől való védelem, illetve tavasszal, nyár elején a bőr fokozatos hozzászoktatása a napfényhez. Érzékeny bőrű betegeknek magas faktorszámú fényvédők, egyes esetekben megfelelő védőruházat viselése is javasolt.

Mik a fényérzékenység tünetei?

Fényérzékenység esetén a napégéshez hasonló bőrelváltozások jelenhetnek meg UV-sugárzás hatására. A tünetek közé sorolható a bőrpír, hólyagok, csalánkiütés, az ekcémaszerű bőrtünetek kialakulása viszketéssel, duzzanattal, nedvedzéssel és hámlással. A fényérzékenység tünetei az enyhétől a súlyosig terjedhetnek, leggyakrabban a bőrkiütés vagy bőrpír jelenik meg tünetként. Egyes esetekben a kiütések viszketést okozhatnak vagy akár olyan súlyos is lehet a leégés, hogy hólyagosodás alakuljon ki. A leégett bőrterület idővel hámlásnak indulhat.

A fényérzékenység tünetei abban különböznek a bármilyen egészséges embernél kialakuló napégéstől, hogy csekély mennyiségű UV-sugárzás hatására is megjelennek, valamint, hogy olyan helyen is kialakulhatnak, ahol nem érte napsugár a bőrt. A fényérzékenység reakciójához szükséges napozás mennyisége nagymértékben változhat az érintettek között. Egyeseknél már nagyon kevés napozás is okozhat kiütést vagy égési sérülést, míg másoknál hosszabb ideig tartó napozás vált csak ki reakciót.

Mik a fényérzékenység különböző típusai?

A fényérzékenység hátterében sok esetben bizonyos vegyi anyagok állnak. Ezen anyagok ellen adott reakció alapján két csoportba sorolhatjuk a fényérzékenység eseteit, létezik a fototoxikus és a fotoallergiás reakció.

Fototoxikus reakció

A fototoxikus reakciót az okozza, amikor egy új vegyi anyag a szervezetben kölcsönhatásba lép a nap UV-sugárzásával. Ennek hatására bőrkiütés jelenik meg, amely úgy néz ki, mint egy súlyos leégés, és általában a napozás után 24 órán belül alakul ki. A fototoxikus reakció hátterében leggyakrabban gyógyszerek állnak, mint például a doxiciklin és a tetraciklin.

Fotóallergiás reakció

A fotoallergiás reakció is gyógyszerek mellékhatásaként alakulhat ki, de a szépségápolási termékekben és a fényvédő krémekben található vegyi anyagok vagy a bőrünkkel érintkező növények is okozhatják. Fotoallergiás reakció esetén általában több napra is szükség van, amíg a kiütés kialakul. A fotoallergiás reakció hátterében ugyanis valódi allergia áll. Az allergiás reakciót okozó anyag a bőrben lévő valamely fehérjéhez kötődik, majd UV-fény hatására a szerkezete megváltozik - allergén komplex jön létre - ami immunválaszt vált ki a bőrben.

Miért alakulhat ki fényérzékenység?

A fényérzékenység a napfény elektromágneses spektrumának valamely összetevője és a bőrben lévő kromofór (reaktív vegyület) közötti rendellenes reakció miatt jön létre. A betegek érzékenyek lehetnek a napfény egyik fajtájára (azaz csak az UVB-re, az UVA-ra vagy a látható fényre) vagy a sugárzás szélesebb skálájára. A leggyakrabban az UVA sugárzás ellen fényérzékenység fordul elő. Habár az UVA sugárzás egész évben jelen van, nyáron és a déli órákban erősebb. A bőrben lévő kromofór eredetét tekintve sokféle lehet. A fényérzékenység hátterében a leggyakrabban valamilyen gyógyszerek szedése áll. Bizonyos gyógyszerekben olyan típusú hatóanyag található, ami fokozottan érzékennyé teszi a bőrt az UV-sugárzásra. Ezt a tulajdonságot a gyógyszerek mellékhatásaként fel is tüntetik a betegtájékoztatóban. A fényérzékenység hátterében mind szájon át szedett, mind lokálisan (például krém formájában) alkalmazott gyógyszerek is állhatnak. Az alábbi gyógyszerek például jellemzően fotoallergiát okozhatnak:

• számos antibiotikum (pl.: ciprofloxacin, trimetoprim, gentamicin)
• számos vérnyomáscsökkentő (pl.: furosemid, captopril, enalapril, nifedipin)
• számos fájdalom- és gyulladáscsökkentő (pl.: ibuprofen, ketoprofen)
• daganat ellenes szerek (pl.: fluorouracil)
• gomba ellenes szerek (pl.: fulvicin)

A fényérzékenység hátterében a gyógyszerek mellett más vegyi anyagok vagy akár bizonyos típusú bőrápolási termékek is állhatnak, amik a bőrrel érintkezve fejtenek ki reakciót. Ilyen egyéb anyagok például a következők:

• édesítő szerek (ciklamátok)
• halogenizált dezodorok
• illatanyagok (pl.: citromolaj, levendulaolaj)
• tetováló anyagok (kadmium szulfát)

Kevésbé ismert, de a fényérzékenység bizonyos betegségek vagy genetikai rendellenességekben is kialakulhat, például az alábbiakban:

• Lupus erythematosus: A lupus egy kötőszöveti betegség. A napnak kitett bőrfelületeken vörös és lila foltok, csomók és dudorok alakulhatnak ki.
• Polymorf fénykiütés: Az ebben a betegségben viszkető kiütések alakulhatnak ki, a napozásnak kitett bőrfelületeken. Ahogy a napozás folytatódik és az UV-tolerancia növekszik, a tünetek általában ritkábban jelentkeznek. A nőknél két-háromszor nagyobb valószínűséggel alakul ki ez a betegség, mint a férfiaknál.
• Aktinikus prurigo: Ilyen betegség esetén napozás után vörös dudorok alakulhatnak ki, amelyek pikkelyes foltokká válhatnak. Ez a betegség egész évben okozhat bőrtüneteket, még télen a kevesebb napfény ellenére is.

Milyen szövődményeket okozhat a fényérzékenység?

A súlyos fényérzékenység jelentős terhet róhat az érintettre. Egészen ahhoz vezethet, hogy az illető napközben nem mehet ki a szabadba, hacsak nem teljesen fedi el a bőrét (az arcát is beleértve). Ennek következtében jelentősen romolhat az életminőség, társadalmi elszigetelődéshez és depresszióhoz vezethet a súlyos fényérzékenység. Az enyhébb típusú fényérzékenység esetén is folyamatosan óvatosnak kell lenni és csak fényvédelem vagy védőruházat mellett szabad kimenni a napra. Ezek segítségével elkerülhetőek a bőrtünetek kialakulása. Bizonyos esetekben a fényérzékenység okozta tünetek hosszútávon is fent maradnak hegesedés formájában.

Hogyan vizsgálható ki a fényérzékenység?

Ahogyan korábban bemutattuk, nagyon sok minden állhat a fényérzékenység hátterében. A fényérzékenység kivizsgálásakor nem csak a fényérzékenység azonosítása a cél, hanem az is, hogy megtaláljuk ennek az okát.

A fényérzékenységet a napfénynek való kitettség hatására kialakuló bőrprobléma alapján diagnosztizálják. A fényérzékenység konkrét típusát a bőr vizsgálatával és specifikus tesztekkel határozzák meg. A fényérzékenységet néha fototesztekkel is megerősítik. Ennek során különböző forrásokból és különböző dózisokban származó mesterséges fényt irányítanak a bőr kis területeire, hogy lássák, reprodukálható-e a kiütés, vagy a vártnál könnyebben jelentkezik-e a leégés. A kontakt fényérzékenységet a szokásos tapaszvizsgálatokkal együtt fotopatch-tesztekkel lehet vizsgálni. Ismert fényérzékenyítő anyagokat tartalmazó ragtapaszokat helyeznek fel a hát felső részére, amelyeket két nap múlva eltávolítanak, és a területet megvilágítják. A reakciót két nappal később megfigyelik. A fényérzékenység okának a meghatározásához az alábbi vizsgálatokra lehet szükség:

• Teljes vérkép
• Kötőszöveti antitestek
• Porfirin mennyiségének mérése a vérben, vizeletben és székletben
• Májfunkciós vizsgálatok

  Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:

  Kisgyermekek bőrvédelme – erre figyeljünk a nyaralás alatt - Gyermekgyógyászati Központ
  Milyen naptejet válasszunk? - Dermatica Központ
  D-vitaminhiány  - Gyermekgyógyászati Központ
  Fontos tudnivalók a nyári gyógyszerszedésről  - Allergia Központ

Van lehetőség a fényérzékenység kezelésére?

A fényérzékenység kezelése két fronton zajlik. Egyrészt magában foglalja a napvédelmet, másrészt az alapbetegség kezelését, vagy a fényérzékenységet okozó szerek lehetőség szerinti elhagyását. A fényérzékenységi reakciókat elsősorban a napozással szembeni gondos védelemmel és a mesterséges UV sugárzás forrásainak való kitettség kerülésével lehet megelőzni. A napvédő krémek nélkülözhetetlenek fényérzékenység esetén, azonban a napvédő krémek leginkább az UVB sugárzás kiszűrésére alkalmasak. Ahhoz, hogy a leghatékonyabbak legyenek, sűrűn és gyakran kell alkalmazni őket az összes szabadon lévő bőrfelületen. Válasszon nagyon magas fényvédő faktorral (SPF 50+) rendelkező fényvédő krémet, vízálló és széles spektrumú terméket! A fényvisszaverő anyagokat, például cinket tartalmazó fényvédők hatékonyabbak lehetnek, mint a tisztán kémiai fényvédők, mivel több UVA-t szűrnek ki. Figyeljen arra is, hogy a magasságban és a fényes felületek (például a hó, a beton és a homok) visszaverődésekor nagyobb az UV-sugárzás mértéke. A természetes napfény kerülése miatt javasolt a D-vitamin-kiegészítők szedése is a fényérzékenyek számára.

Téma szakértői

Dr. Garaczi Edina PhD

bőrgyógyász, allergológus és klinikai immunológus

Dr. Balogh Ádám MSc PhD

csecsemő- és gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus

Dr. Vincze Ildikó

bőrgyógyász, kozmetológus

---