Számos típusa létezik az ekcémás bőrbetegségeknek. A különböző ekcéma típusok ellenére a terápiában vannak alappillérek, amik közös pontok a kezelésben. Mindegyik típust más- és más faktor válthatja ki. A közös bennük a bőr védő funkciójának a zavara. Különböző okai lehetnek a bőrbarrier sérülésének és egyszerre több típusú ekcéma is jelen lehet. A kiváltó okok alapján megkülönböztethetünk endogén, illetve exogén formákat. Endogén, azt jelenti, hogy valamilyen belső, genetikai hajlam határozza meg főleg a kialakulását. Az exogén ekcéma esetén, pedig az, hogy mivel érintkezik az adott bőrfelület, tehát egy külső tényező a meghatározó. Ezen kívül kicsit részletesebben is lehet tagolni, az alábbiak szerint:
Az atópiás dermatitis nagyon gyakori bőrbetegség, atópiás ekcémaként is emlegetik. Nagyobb százalékban érint gyerekeket, mint felnőtteket, de bármely életkorban előfordulhat. Multifaktoriális, krónikus bőrbetegség. A bőr védő funkciója károsodik. Emiatt figyelhető meg az atópiás dermatitis „ördögi köre”:
Sérült a bőr barrierje, ezáltal a védekezőképessége → Irritáló anyagok és allergének könnyen bejuthatnak → Ezek gyulladást váltanak ki → Ami viszketést provokál → A vakarás pedig, újabb bőrsérüléseket okoz és a kórokozókat is oda sodorja
Jellemző az atópiás ekcémában, hogy a bőr gyorsan veszít vizet, kipirosodik, hámlik, viszket, kiszárad és berepedezik. A tünetek néha felerősödnek, időnként fellángolnak majd enyhülnek. Bizonyos tényezők kiválthatják és erősíthetik az ekcémát. Többek közt a hideg-meleg, háztartási és kozmetikai termékek, műszálas vagy gyapjú ruházat.
Az atópiás hajlam gyakran társul rhinitissel (vagyis az orrnyálkahártya-gyulladásával, allergiás tüneteket okozva), asthmával, allergiás kötőhártya-gyulladással, gyermekkori ételallergiával. Általános nézet, az, hogy nem egy gyermekkori kórképről van szó, hanem élethosszig fennálló, különböző klinikai formákkal jelentkező betegségnek tekinthető. Éppen ezért fontos különböző praktikák alkalmazása a mindennapokban, hogy hosszútávon javulhasson az életminősége, az ekcémával küzdő betegeknek.
A bőrszárazság miatti viszketést, majd gyulladást, minél hamarabb érdemes elkezdeni kezelni. Az ekcéma lokalizációja nagyon különböző lehet, viszont a gyulladt sebes bőr felülfertőződésére mindenképpen figyelni kell!
A bázis terápiához tartozik a megfelelő lemosók és emolliensek (testápolók) kiválasztása. Nem szárító, nem irritáló, allergén-mentes (illatanyag és konzerválószer kerülése) lemosókkal és hidratálókkal érdemes próbálkozni.
Ez a típus akkor fordul elő, ha a bőr valamilyen irritáló anyaggal vagy allergénnel érintkezik. Viszketéssel, égő fájdalommal járó bőrgyulladás, aminek klinikai lefolyása különböző lehet. A foglalkozási betegségeknek a nagy részét képezi a kontakt dermatitis, amely lehet irritatív dermatitis vagy allergiás dermatitis. Az előbbit általában a bőrt érő direkt irritatív külső faktorok okozzák. Ezzel szemben az allergiás kontakt dermatitisben, az erre genetikai hajlamot mutató egyénekben, a bőrbarrier zavara figyelhető meg. Ehhez társulhatnak immunológiai, gyulladásos és allergiás részfolyamatok.
Az irritatív kontakt dermatitis gyakoribb, mint az allergiás forma. Gyakran felnőtt korban jelentkezik először. Előfordulhat atópiás anamnézis. Akut esetben inkább nedvedző hólyagos bőrtünetek láthatóak, míg krónikus esetben száraz, hámló, fájdalmas plakkok figyelhetőek meg. Általában az irritációt követően 8-10 nappal javul az állapot, amennyiben nem érintkezik a bőrfelület többé a károsító hatással. Dózis függően jelentkezhetnek a tünetek, tehát minél gyakrabban, minél hosszabb távon érintkezett a bőr az őt irritáló tényezővel, annál súlyosabb formában jelentkezhetnek az irritatív kontakt dermatitis tünetei. Ezek a tünetek inkább körülírt, egy területre lokalizált nem pedig szóródó bőrtünetek. És inkább fájdalmas, vöröses plakkok, mint viszketőek. Meghatározó lehet még továbbá az életkor, a bőr hidratáltsága, a bőrfelszín anatómiai helye, a hám vastagsága és a bőrszín is.
Az allergiás dermatitisben elsődleges az allergiát okozó faktor azonosítása és megszűntetése. Ezek leggyakrabban fémek (ékszerek, ötvözetek), illatanyagok, kozmetikumok, tartósító szerek, ragasztóanyagok, (haj)festékek, tisztítószerek lehetnek. Gyakori a fekete festékre jelentkező ekcémás tünet, amit a ruhától elkezdve, akár a telefonok fekete festéke is okozhat. A beteg bőrének tartós érintkezése az allergénnel, egyre érzékenyebbé teszi a bőrt, az adott anyagra és ezzel egy késői típusú, úgynevezett IV. típusú immunválaszt vált ki. A már érzékenyített egyénnek, az allergénnel való ismételt érintkezéskor jelennek meg a tünetei.
Általában a tenyéren, talpon, ujjak között jelentkező nedvedző, viszkető, hólyagcsás tünetek, amik kiújulásra hajlamosak. Kényes területek, emiatt az elvakarás veszélye fokozott, így nagy a kockázata a felülfertőződésnek. Fertőtlenítés, illetve helyileg használt szteroidos kenőcsök segíthetnek az ekcémán, de mindenképpen érdemes a bőrgyógyásszal egyeztetve megtalálni a megfelelő terápiát.
Jellemzően idős korban, szárazabb bőrfelületen, általában a végtagokon megjelenő, köralakú, vöröses foltok képében fordul elő. Melyek szintén felhólyagosodhatnak és erősen viszkethet. Kortikoszteroid tartalmú ekcéma krém, megfelelő hidratálás, szükség esetén antibakteriális kezelés is szóba kerülhet.
Gyakran férfiakon jelentkezik az ekcémának ezen típusa. Általában az arc, homlok, hát és a mellkas érintett. Egészen fiatalon is jelentkezhet. És kapcsolatban áll a fokozott faggyútermeléssel, emiatt a bőr zsírosabbnak érződhet. Nem ritka, hogy bizonyos kozmetikumokra reagál így a bőr, ezért ezeknek a beazonosítása és elhagyása sokat tud segíteni a seborrheás ekcéma esetében. Nagyon ritka esetekben felmerülhet HIV fertőzés tüneteként fiatalokban, illetve Parkinson-betegség bevezető tüneteként is leírták már idősebbek esetében.
Vénás ekcémaként is emlegetett kórkép. Krónikus vénás elégtelenség talaján alakul ki. Ennek megfelelően az erek lefutásának megfelelően láthatóak a tünetek, amire jellemző az alsó végtagi visszértágulat, bőrvastagodás és pigmentációs zavar. A mozgás és a lábfelpolcolás segítheti a keringést és az állapotot javíthatja. Már mindenki felépült, ön még mindig csak lábadozik és többször is beteg? Ha visszatérő légúti fertőzéstől szenved és a gyógyulás is elhúzódik, érdemes utána járnia, nincs-e légúti allergia a háttérben. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy mit lehet tenni ilyen esetben.Kapcsolódó cikkünk
Gyakori betegeskedés, lassú felépülés hátterében allergia?
Látható, hogy számos tényező eredményezheti az ekcéma fellángolását. Ezek a kiváltó tényezők egyénenként nagyon eltérőek lehetnek és változik, hogy mi az, ami igazán befolyásolhatja és ronthatja az ekcémát.
Ezért az ekcéma kezelésében is, mint sok más betegségben érdemes utána érdeklődni a különböző, megújuló kezeléseknek és irányelveknek. Sokat segít, ha személyre szabottan történik a terápia beállítása és ezzel a tünetek hatékony csökkenése remélhető.Téma szakértői
A gyermekkori ételallergia jól kezelhető és az allergének mellőzésével a tünetektől sem kell tartani. Mégis felvetődhet a kérdés, hogy meddig szükséges a szigorúbb étrendi szabályokat betartani, és milyen gyakran kell ellenőrizni az allergia meglétét. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gasztroeneterológus szakembere válaszolt a kérdésekre.
Az ételallergia igen változatos tüneteket okozhat, akár már egy minimális mennyiségű allergént tartalmazó étel vagy ital elfogyasztását követően is. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gyermek- és felnőtt gasztroenterológus, tüdőgyógyász szakembere arra hívja fel az érintettek figyelmét, hogy a reakciók súlyossága számos tényezőtől függ, és az enyhébb tünetek sem jelentenek garanciát arra, hogy a későbbiekben nem alakulhat ki súlyosabb reakció is.