Az élet során a legelsőként – gyakran az első életévben – jelentkező atópiás kórkép (összefüggése a kisdedkori étel /főleg tejfehérje/ allergiákkal évtizedek óta kutatási téma), ezen bőrallergia gyakran előrejelzője későbbi légúti szenzibilizálódásoknak, allergiáknak, amit a gyermekek gondozása során célszerű megjegyezni.
Az atópiás ekcéma kiváltó oka sajnos igen gyakran ismeretlen marad. Általános, hogy csecsemőkorban a tejallergia jelentkezik ekcéma formájában, azonban ez az összes eset csak kis százaléka.
Az összes eset legalább 80 %-a az első életévben már azonosítható, kis részük felnőttkorig is fennáll (a lokalizáció tipikusan eltér felnőttkorban a kisgyermekkori tünetegyüttestől), még kisebb részük akkor kezdődik. Prevalenciája ekkor országtól, életkortól, társuló allergiás betegségektől, szocioökonómiai státusztól függően akár tízszeres különbséget is mutathat, de a növekvő tendencia, amelynek okai ugyanúgy kérdésesek, mint a többi atópiás hajlamra épülő allergiás kórképnél, egyértelmű.
Budai AllergiaKözpont
Téma szakértői
Gyermeke fáradtan, ingerlékenyen és karikás szemekkel ébred reggelente? Könnyen lehet, hogy poratka-allergia váltja ki tüneteit. Bár a háziporatkákat nem tudjuk teljes mértékben száműzni otthonunkból, alapos és következetes takarítással, valamint néhány óvintézkedéssel jelentősen csökkenthető az atkaszám – tudtuk meg dr. Somogyi Évától, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvosától.
A gyermekkori ételallergia jól kezelhető és az allergének mellőzésével a tünetektől sem kell tartani. Mégis felvetődhet a kérdés, hogy meddig szükséges a szigorúbb étrendi szabályokat betartani, és milyen gyakran kell ellenőrizni az allergia meglétét. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gasztroeneterológus szakembere válaszolt a kérdésekre.