Az autoimmun betegségek jellegzetessége, hogy az immunrendszer tévesen idegen testként észleli a szervezet saját elemeit és elpusztításukra törekszik. Az immunreakció során gyulladás alakul ki az érintett szövetben, és idővel a fehérjét szintetizáló sejtek, illetve a sejtek által alkotott szövet is károsodhat, végső esetben el is pusztulhat.
Az autoimmun betegség gyűjtőfogalom, amelybe különböző betegségek tartoznak, a fenti reakció azonban mindegyikre jellemző. Napjainkban már elég sok betegségről felismerték, hogy a háttérben autoimmun folyamat áll. Ilyen az 1-es típusú cukorbetegség, a sclerosis multiplex, a Hashimoto thyroiditis, a Basedow-Graves betegség. A főként kötőszöveti betegségekként ismert szisztémás lupus, a Sjögren-szindróma, a rheumatoid arthritis, a dermatomyositis, a polymiositis, szisztémás progressziv szklerózis és az autoimmun eredetű meddőség is ebbe a kategóriába tartozik.
Az autoimmun betegségek öröklődnek, ezért a családtagok, közvetlen vérszerinti rokonok vizsgálata is ajánlatos. Fontos tudni, hogy az egyes autoimmun kórképek társulhatnak egymással.
Az autoimmun betegségek nőknél kb. háromszor gyakoribbak, ennek oka ismeretlen. Az élet bármely szakaszában bekövetkeznek, de gyermekeknél nagyon ritka.
Szakorvosaink feladata, hogy a megfelelő kezeléssel gátolják az immunrendszer működését, alkalmazzanak gyulladáscsökkentő terápiát, kezeljék a tüneteket.
Korábban a tejfehérje-allergia diagnózisa egyet jelentett a szigorú tejmentes étrenddel. Ma már azonban könnyen elképzelhető, hogy bizonyos vizsgálatok elvégzése után, szakorvosi javaslatra – például hőkezelt formában – az allergiás beteg is bátran beillesztheti étrendjébe a tejet tartalmazó fogásokat. Hogy ez miként lehetséges, és milyen vizsgálat visz közelebb a tejfehérje-allergiánk pontosabb megértéséhez, arról Dr. Hidvégi Editet, az Allergiaközpont gasztroenterológusát kérdeztük, aki közel 30 éve foglalkozik ételallergiás gyermekekkel és felnőttekkel.