Szénanátha vagy allergiás nátha, szaknyelven rhinitis allergica, pollenekre (a virágok szaporító szervének hímivarsejtjei), penészre (gombafajta, mely megtalálható a természetben, illetve nyirkos, sötét zárt helységekben, mint pince vagy fürdőszoba), illetve egyéb más mikroszkopikus anyagokra adott allergiás reakció.
A szénanátha lehet szezonális (csak bizonyos hónapokban jelentkező) vagy egész évre kiterjedő, úgynevezett perinneális. A szezonális szénanátha akkor jelentkezik, amikor a növények (fák, füvek) virágoznak, pollenjüket szórják. Tavasszal a korán virágzó fák okoznak szénanáthát. Nyáron a füvek, gabonák, gyomok. Szénanáthát okozhatnak még gombák is azáltal, hogy spóráik a levegőbe kerülnek kora márciustól késő novemberig.
Az egész évben jelentkező szénanátha oka olyan anyag, mely jelenléte nem köthető évszakokhoz. Ilyen pl. a házipor, penész, állati szőr. Ezek az allergének megtalálhatóak párnákban, alsó ruházatban, drapériákban, függönyben, szőnyegben, bútorok kárpitjában. Nagyon gyakori, hogy az allergiás beteg nem egy, hanem több allergénre is érzékeny.
Szénanátha, allergiás nátha kezelése
Pollenek eltávolításával: beltérben légkondicionáló képes a pollenek 99%-át kiszűrni. Kültérben hasonló szerepet tölthet be a maszk viselése.
Gyógykezelések közül a gyógyszeres kezelés, Rhinolight kezelés, immunterápia, alternatív kezelések jönnek szóba.
Gyógyszerek lehetnek: antihisztaminok, szteroidok, nyálkahártya lohasztók. A szemtünetek kezelésére sokszor külön szemcseppeket használnak. Kezelésekről részletesen a kezelési lehetőségek menüpont alatt olvashat.
Az immunterápia segít a szénanáthán?
Az immunterápia fokozza az allergénnel szembeni toleranciát. Nem gyógyítja az allergiát, de jelentősen képes csökkenteni a tüneteit. Általában azon betegeknél ajánlott, akik több mint három hónapon keresztül szenvednek az allergia tüneteitől.
.jpg)
Szénanátha tünetei
Szénanátha esetén az emberi szervezet idegenként ismeri fel az allergént, és védekezés során az immunrendszert aktiválja, ami többek között hisztamin felszabadulással jár. A hisztamin aztán duzzanatot, vörösséget, viszketést, váladékozást okoz az orrüregben, szemben és a légutakban. A duzzanat hivatott megakadályozni, hogy az allergén bekerüljön a szervezetbe, míg a váladékozás, tüsszögés a nyálkahártyán lévő allergén eltávolítását. Szénanáthás embernél hirtelen tüsszögés, orrfolyás, szemirritáció lép fel. A tünetek minden életkorban felléphetnek, azonban a leggyakoribb, hogy a 30. életév betöltése előtt kezdődnek.
Szénanátha okai
A tünetek jelentkezésének idejét ha behatároljuk, nagyban segít leszűkíteni a szóba jöhető allergének listáját. Az allergia pontos meghatározáshoz lehet bőrtesztet, vérvizsgálatot csinálni. A bőrteszt során a bőr felszínére cseppentik az allergént, majd kis karcolással segítik annak bőrbe való bejutását. Azon csepp alatt és körül, melyben található allergénre az illető allergiás, duzzanat és vörösség alakul ki amellett, hogy viszketés jelentkezik. Ha a bőrteszt valami miatt nem kivitelezhető, vagy nem javasolt, vérvizsgálatot lehet végezni. Ekkor a vérben keringő antitestek szintjét határozzák meg. Ha ez emelkedett, az allergia megléte bizonyított.
Kinél alakul ki szénanátha?
A szénanátha a lakosság 10-15%-át érinti, ezzel a leggyakoribb allergiás megbetegedés. Az nem is mert, hogy bizonyos embereket miért érint, másokat miért nem. Ami ismert, hogy az allergiás hajlam örökölhető, illetve, hogy a más allergiás megbetegedésben (asztma, ekcéma, ételallergia) szenvedőknél szintén gyakoribb a szénanátha előfordulása.
Miért van, hogy a szénanátha egyik nap jobb, másik nap rosszabb?
Az időjárás nagyon befolyásolja a pollenek felszabadulását, és levegőben kialakuló koncentrációját. A pollenkoncentráció általában magasabb száraz, meleg időben, míg alacsonyabb reggel, illetve eső esetén. A szénanátha tüneteinek súlyossága ezt a koncentrációváltozást tükrözi vissza.
|