A reflux az egyik leggyakoribb gasztroenterológiai panasz. Alapját egy nem jól záródó izomgyűrű képezi a nyelőcső alsó szakaszán, ami a savas gyomortartalom nyelőcsőbe áramlását okozza. A sav irritálja a nyelőcső nyálkahártyáját, ami égő érzést, gyulladást, hosszú távon pedig rákos betegség kialakulását okozhatja.
Milyen betegség a reflux?
Milyen tünetei vannak a reflux betegségnek?
Mi okozhat reflux betegséget?
Mik a reflux hajlamosító tényezői?
Kialakulhat reflux már gyermekkorban is?
Okozhat szövődményeket a reflux?
Hogyan vizsgálható ki és kezelhető a reflux?
Jelentkezzen be gasztroenterológushoz!
A reflux a gastroesophagealis reflux betegség (GERD) hétköznapi neve. Egy nagyon gyakori betegségről van szó, szinte kivétel nélkül mindannyiunknak van érintett ismerőse, hacsak nem ő maga szenved a reflux betegség által. Reflux esetén a savas gyomortartalom időnként visszaáramlik a nyelőcsőbe. A savas közeg irritációt, gyulladást és kellemetlen tüneteket okozhat a nyelőcsőben. Olyan kellemetlen tünetek jelentkezhetnek, mint például a gyomorégés, a savas íz érzése a szájban, a torokfájás vagy a mellkasi fájdalom. Érdemes tudni, hogy habár maguk a zavaró tünetek is okot adnak a kezelésre, mégsem ez a legfőbb probléma vele. A reflux az első lépés lehet a súlyosabb betegségek kialakulásának láncolatában. Akár daganat is képződhet reflux talaján. Mindezek és a gyakorisága miatt fontos, hogy ismerjük a reflux betegséget és idejében orvoshoz forduljunk vele!
A reflux tüneteit a savas gyomortartalom visszaáramlása okozza. A gyomorban erős sav képződik, ami könnyen kimarja a nyelőcsőben található, ehhez nem adaptálódott sejteket. Ez a reflux leggyakoribb tünete, a hétköznapi nyelven gyomorégésnek nevezett panasz. A gyomorégés égő fájdalmat vagy kellemetlen érzést jelent, amely a gyomorból ered, de kiterjedhet a hasra, mellkasra, és akár a torokban is érezhető lehet. A gyomorégés okozta fájdalom lehet éles, égő vagy szorító. Egyes emberek úgy írják le ezt a fájdalmat, mint ami felfelé, a torok és a nyak irányába terjed, míg mások pedig a szegycsont mögül eredő kellemetlen érzésként fogalmazzák meg. Egy másik gyakori tünet a gyomortartalom visszaáramlása. Ekkor a gyomorsav a nyelőcsőbe kerülve keserű ízt eredményez a torokban és szájban. Ez rendszerint étkezés után jelentkezik, és rontja az előre hajlás vagy a fekvés. A gyomorsav visszaáramlásakor a légcsőbe is bejuthat, ami nehézlégzést okozhat. Mélyebbre, a tüdőbe jutva pedig gyakori miatta a visszatérő tüdőgyulladás. Hosszú távon asztmához is vezethet a reflux. A reflux egyéb tünetei a következők lehetnek:
Amint látható tehát a reflux sok kellemetlen tünettel jár. Ezek a tünetek hosszútávon az életminőségre is kihatnak és akadályozhatják például az alvást és az élvezetes táplálkozást.
A reflux betegség alapját egy nem jól záródó izomgyűrű képezi a nyelőcső alsó szakaszán. A nyelőcső egy izmos falú cső, ami a garat és a gyomor között helyezkedik el. Egyik feladata a táplálék továbbítása a gyomor felé, míg másik feladata, hogy megakadályozza ugyanennek an tápláléknak a visszafele, nyelőcsőbe történő ürülését. A nyelőcső tehát egyirányú forgalmat bonyolít le egészséges esetben, amiben izomgyűrűk segítik. Funkcionális emésztőszervi betegségről beszélünk, ha a hosszabb ideje fennálló bélpanaszok mint puffadás, hasi fájdalom, székelési problémák, gyomorégés, nyelészavar hátterében szervi elváltozás nem mutatható ki. Dr. Pászthory Erzsébet, az Allergiaközpont gasztroenterológus, belgyógyász, háziorvos szakorvosa elmondta, hogy a panaszok jellegétől függően többféle diagnózissal címkézik fel ezeket a kórképeket, a leggyakoribb az irritábilis bél szindróma vagy reflux-betegség.Kapcsolódó cikkünk
Puffadás, hasi fájdalom, gyomorégés? Mit tehet a páciens önmagáért, ha funkcionális emésztőszervi panaszok kínozzák?
A reflux betegség tehát a LES elégtelensége miatt alakul ki. A LES elégtelenségét sok minden okozhatja, például fejlődési rendellenességek vagy életmódbeli tényezők. Fejlődési rendellenességek esetén már korán, csecsemő vagy kisgyermekkorban jelennek meg a tünetek, míg a másik esetben inkább az életkor előrehaladtával válik egyre gyakoribbá a reflux.
A reflux hajlamosító tényezői között olyan dolgok szerepelnek, amik gyengítik a nyelőcső alsó záróizmát. Egyik gyakori oka például egy fejlődési rendellenesség, a rekeszizomsérv (hiatus hernia). Rekeszizomsérv esetén egy lyuk, a középső izmos terület hiánya van jelen a rekeszen. Ezen a területen keresztül a gyomor felső része és a LES a rekeszizom fölé tud kerülni. Normál esetben a rekeszizom választja el a gyomrot és a mellkast egymástól, és segít a gyomorsavat a gyomorban tartani. Rekeszizomsérv esetén viszont hiányzik ez a plusz, külső támogatás és a sav visszaáramolhat a nyelőcsőbe, vagyis reflux betegség alakulhat ki.
Minden olyan tényező is kockázati faktort jelent, amikben krónikusan vagy visszatérően megnő a has és a gyomor nyomása. A LES-nek ugyanis ellent kell tartania ezzel a megnövekedett nyomással szemben, ami egy idő után elégtelenné válhat. A reflux további, hajlamosító tényezői tehát az alábbiak:
A reflux gyakori betegség a gyermekeknél, egészen a kisbabáktól a kamaszkorig bármely korosztálynál előfordulhat. Valójában a gyerekek körülbelül negyedénél jelentkeznek a reflux tünetei. Ez azért lehetséges, mert a kisbabák és kisgyermekek gyomra sokkal kisebb és kevésbé képes tolerálni azt, hogyha teli van. Ilyen esetekben is megnő a gyomor nyomása, aminek nem biztos, hogy ellent tud tartani a LES. A nyelőcső izmai ugyanis még éretlenek a kisgyermekek körében, ezért nehezebben tud ellent tartani. Ennek eredményeképpen a gyomor tartalma esetükben sokkal könnyebben áramlik vissza a nyelőcsőbe. A jó hír viszont, hogy a nyelőcső izmainak és az emésztőrendszer érésének köszönhetően a gyermekek 95%-a idővel kinövi a reflux betegséget. Fejlődési rendellenességek (például a már említett hiatus hernia) miatt is kialakulhat reflux a gyermekeknél. A reflux az alábbi tünetekkel jelentkezik kisgyermekeknél:
A reflux kezeletlen esetben súlyos szövődményekhez vezethet. A tünetekhez hasonlóan a szövődmények is a gyomorsav irritáló hatása miatt alakulhatnak ki. A gyomorsav ugyanis maró hatással bír, ezáltal sérülést okozhat a nyelőcső felületi rétegeiben. Kezetlen esetben ez gyulladást, vérzést, fekélyesedést és hegesedést eredményezhet. További probléma, hogy metaplasztikus elváltozásokat okoz a nyelőcső sejtjeiben. Ez azt jelenti, hogy megváltozik a nyelőcső belső, nyálkahártya sejtjeinek a genetikai állománya, ami a későbbiekben daganatokhoz vezethet. Ilyen sejtek borítják az úgynevezett Barrett-nyelőcsőt. A krónikus refluxszal rendelkezők mintegy 10-15%-ánál jelentkezik ez az állapot. A Barrett-nyelőcső tehát a rák megelőző állapota, szakértők szerint a legtöbb esetben ez a kiinduló állapota a nyelőcsőráknak. A Barett-nyelőcső jellemző tünete a nehéznyelés, nyelészavar. A nyelőcsőráknak azonban nem csak a reflux a kockázati tényezője, hanem például a dohányzás és az alkoholfogyasztás is. Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Heti két alkalomnál többször előforduló gyomorégés esetén érdemes orvoshoz fordulni! A típusos tünetek alapján már valószínűsíthető a diagnózis, ám további vizsgálatokkal ezt meg tudjuk erősíteni. Gyakori, hogy gyógyszeres kezelést és életmódbeli változásokat javasol az orvos, majd a kontroll vizsgálaton közösen kielemzi a pácienssel a tapasztalatait. Ezek a kísérletek is segítenek azonosítani a reflux betegséget, de természetesen vannak speciális diagnosztikai módszerek is reflux esetén. Ilyenek lehetnek például a következők:
A reflux kezelése során egyaránt javasolnak életmódbeli változtatásokat és gyógyszeres kezelést is. Javasolt például az étrend megváltoztatása; a fűszeres, zsíros és savas ételek, valamint az alkohol, a koffein és a dohányzás kerülése. Érdemes törekedni a testsúly csökkentésére is. Segíthet, ha étkezések után nem fekszünk le közvetlenül, illetve kissé megemelt felsőtesttel és fejjel alszunk. A gyógyszeres kezelés részeként savlekötőket, protonpumpagátlókat és H2-receptor blokkolókat szoktak felírni, amik csökkentik a gyomorsav termelését. Súlyosabb esetekben műtéti beavatkozásra is szükség lehet. Rendelés típusa:Téma szakértője
Dr. Pászthory Erzsébet
2025 februárjától kizárólag olyan ételek készülhetnek a közétkeztetésben, amelyeknél nem használtak diót, mogyorót vagy a szezámmagot. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológusa foglalta össze az anafilaktogén allergénekkel kapcsolatos tudnivalókat, és mutatott rá annak jelentőségére, hogy a közoktatási intézmények menzáján többé nem kell tartani a véletlen diétahiba okozta akár életveszélyes következményétől.
Az allergénspecifikus immunterápia jelentős mértékben csökkentheti az allergiás betegségben szenvedő gyermekek tüneteit és javíthatja életminőségüket. Bizonyítottnak vehető az is, hogy az immunrendszer tisztított allergénkivonatokkal történő „edzése” megelőzheti a szénanátha asztmává alakulását – mondja dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus szakembere, aki szerint a személyre szabott allergénspecifikus immunterápia forradalmasíthatja az allergiás gyermekek kezelését is.