Poratka-allergia, porallergia

• Poratka allergia - porallergia tünetei
• Poratka allergia - porallergia kiváltó okok
• Poratka allergia - porallergia vizsgálata
• Poratka allergia - porallergia keresztallergiás vonatkozásai
• Poratka kezelése
• Poratka allergia - porallergia kezelése, immunterápia
• Poratkamentesítés

A poratka

Háziporatka alatt a gyakorlatban két ízeltlábút értünk: Dermatophagoides pteronyssus és Dermatophagoides farinae. Méretük szerint kb. 0,3 mm hosszú, a pókokkal állnak közeli rokonságban.

Az atkák száma késő tavasszal, nyár végén és kora ősszel a legnagyobb, mivel a lakások levegőjének nedvességtartalma a fűtés hiánya miatt ilyenkor a legnagyobb. Télen, kora tavasszal és késő ősszel a fűtött lakások relatív páratartalma 60 % körüli, ami az atkák számára kedvezőtlen, számuk - különösen télen - a legalacsonyabb. Ezt a kedvezőtlen időszakot csak azok a példányok élik túl, amelyek naponta legalább néhány órán keresztül megfelelő körülmények között, pl. ágymelegben tartózkodnak. A túlélésüket sokszor mi is segítjük a lakások túlfűtésével, túlpárásításával.

Online Bejelentkezés

Dr. Lukács Anita

+36 70 940 0099

Kolosy téri rendelő - 1036 Budapest, Lajos utca 66. Buda Square Irodaház 'B' lépcsőház, V. emelet

Poratka-allergia tünetei

Légúti panaszok

Poratka ürülékével elsősorban a légútjaink találkoznak, így allergiás nátha, asztma alakulhat ki. Érzékeny személyeknél a házi porral való érintkezés, vagy annak belégzése az orr nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását (a pollenallergiához hasonlatos tüneteket, mint erős könnyezés, szemvörösség, -viszketés, orrfolyás, -dugulás, -viszketés, tüsszögés, szájpadviszketés) idézheti elő. Később száraz, majd erőltetett köhögés jelentkezik, illetve a hörgők görcséből adódóan légúti elváltozások (nehézlégzés, fulladási roham, asztma) alakulnak ki. A kelletlen panaszok felerősödhetnek a téli időszakban, egyrészt mert a legtöbben több időt töltenek a lakásukban, másrészt a magasabb belső páratartalom is kedvező feltételeket biztosít az atkák elszaporodásához. 

Bőrtünetek

Másik jelentős találkozási felületünk a bőrünk, ahol csalánkiütés és különféle ekcémás elváltozás jelentkezhet, vörös, sokszor száraz felületű foltok formájában. A tünetek többsége jellemzően éjszaka, illetve hajnalban jelentkezik, köszönhetően annak, hogy a legtöbb allergén az ágyneműben található, és alvás során találkozik bőrünk a bőrtünetek okozóival.

Poratka-allergia kiváltó okok

Sokan téves következtetéseket vonnak le, amikor összekapcsolják az allergiás tüneteket megjelenését a lakásban található por mennyiségével, mert bármennyire is azt hisszük - a leggondozottabb lakás sem pormentes! A lakásba beáramló levegő láthatatlan porszemcsék millióival kerül életterünkbe, mely egy másik téves következtetéshez vezet, hogy a poratka-allergia egyet jelent a házi porra való érzékenységgel.

A probléma hátterében valójában nem a házi por, hanem egy aprócska élőlény - a poratka áll. A poratka mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló ürüléke az, ami a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja, ha belélegezzük, megérintjük; s a lakáson belüli allergének közül a házipor-atka vezet leggyakrabban légúti allergiához. Az atkák az ember elhalt, lehullt hámsejtjeivel táplálkoznak, emiatt ott fordulnak elő nagy számban, ahol a hámsejtjeink felhalmozódnak: ágynemű, párna, bútorhuzatok, bútortestek, szőnyegek, plüssállatok.

Poratka-allergia vizsgálata

Poratka allergia kivizsgálása esetében fontos szempont, hogy meghatározásra kerüljön pontosan mely allergén áll az allergiás panaszok hátterében. 

Poratkában többféle allergén komponens is előfordul egyszerre, magas és alacsony rizikójúak egyaránt. Kivizsgálásnak fontos része, hogy meghatározásra kerüljön mely komponens elleni IgE mutat pozitivitást. 

Háziporatka allergia esetében azért fontos ismerni, hogy magas rizikójú komponensek okoznak-e panaszokat, mert elsősorban ezek felelősek a súlyosabb légúti tünetek kialakulásáért, csak ritkábban a bőrtünetek megjelenéséért. Az alacsony rizikójú allergének jellemzően nem okoznak erősebb tünetet, de a keresztreakciókban  szerepet játszanak.

A diagnózis felállításánál a szakorvos komplexen értékeli az összes körülményt, és annak megfelelően dönt.

Poratka allergia vizsgálati módszerei:

A diagnózis teljes felállításához a jellemző tünetek mellett, alkaros bőrteszt, úgy nevezett Prick teszt és vérteszt elvégzése szükséges lehet. A molekuláris allergéndiagnosztika lehetőséget biztosít arra is, hogy megismerjük egy vérvizsgálattal akár azt is, hogy mely molekulája vált ki allergiás reakciót a poratkának. Ez azért lényeges, mert így meg lehet állapítani, hogy a poratka allergia a légúti és bőrtüneteken túl, okozhat-e egyéb panaszt is a betegnek. 

Miben segít a molekuláris allergéndiagnosztika poratka allergia esetén?

• Ha magasabb a Der p 10 komponens, akkor a rákfélék megevése esetén keresztallergia miatt akár anafilaxia is felléphet.
• Der p1, Der p2 és Der p23 komponensekre kell figyelni elsősorban azt asztma tekintetében. Ha ezek magasabbak, akkor fokozott a kockázata lehet annak, hogy a poratka allergia mellett asztma is kialakul. Esetükben tud igazán hatékony kezelési módszer lennei az allergén immunterápia.
• Ha a poratka allergén Der p 2 komponense mutat pozitivitást, akkor az atkával fertőzött liszt fogyasztása ételallergiához hasonló tüneteket is okozhat.

A multiplex allergia teszttel egy vérvételből közel 300 allergénre történő vizsgálatot tud elvégeztetni, mely magában foglal komponenseket és allergén kivonatok is. 

Természetesen a diagnózis felállításához szervesen hozzátartozik a jelentkező tüneteknek megfelelő szakorvosi vizsgálata, mint:

• nátha esetén fül-orr-gégészeti kivizsgálás,
• asztmatikus tüneteknél légzésfunkcióval kiegészített tüdőgyógyászati vizsgálat,
• bőrtüneteknél bőrgyógyász szakvizsgálat.

Poratka-allergia keresztallergia

Poratka allergia esetében előfordulhat keresztallergiás reakció megjelenése rákfélékkel. Ezért arra érzékenyeknek figyelniük kell étkezéseik összeállítására is, és szükség esetén el kell kerülni a rákfélék fogyasztását. Ennek kimutatásában is segítségünkre lehet a molekuláris allergia vizsgálat, mely meg tudja mutatni, hogy esetünkben szükséges-e a rákfélék kerülése is, vagy felesleges.  

Poratka-allergia kezelése

Poratka allergia kezelése egyrészt állhat egy tüneti kezelésből, másrészt tartós megoldást hozhat a poratka immunterápia.

A poratka-allergia kezelésében alkalmazott tüneti terápia, fő eleme az antihisztamin tartalmú gyógyszerek szedése, szülkség esetén az orrspray és a szemcsepp alkalmazása. Ezt a beteg az akutan megjelenő tünetek esetén veheti igénybe a panaszok enyhítése érdekében.

Poratka-allergia kezelése, poratka immunterápia

A poratka allergia kezelésében sok esetben tüneti terápiát alkalmaznak antihisztamin tartalmú gyógyszerek szedésével, azonban igazán hatékony az immunterápia, mellyel a tünetek akár teljes megszűnését is el lehet érni. A kezelés fájdalommentes, mert az allergén tisztított kivonatát tartalmazó gyógyszert csepp vagy tabletta formájában kerül a szervezetbe. Ez a kezelésmód gyermekek és felnőttek esetében egyaránt sikerrel alkalmazható. A poratka immunterápia ideje megközelítőleg 3-5 év. Az immunterápiát még a tünetek jelentkezése előtt javasolt megkezdeni. A kezelés első évében átlagosan a tünetek 20-30%-ban, a második évben 50-60%-ban és a harmadik évben 70-80%-ban javulnak. A tünetmentesség és a jobb életminőség nagyjából 8-10 év-ig marad fenn. Ha újra megjelennek a tünetek, akkor újabb kezelésre van lehetőség.

Poratkamentesítés

A gyógyszeres kezelés mellett nagyon fontos, hogy a beteg életterét is poratkamentesítsük, így biztosítva jobb életminőséget, illetve gyógyszer nélkül tudjuk a tüneteket csillapítani, megelőzni.

• Mivel a poratkák kedvenc élőhelyei a lakásban az ágynemű, a szőnyeg, a plüssállatok, a függöny, a bútorhuzat, így fokozottan kell ügyelni, hogy a lakásban mindnél kevesebb szőnyeg és bútorszövet legyen. Könnyen mosható, hézagmentesen záródó parketta, csempe az ideális.
• A szőnyeget, egyéb kárpitot, matracot évente 4-5 alkalommal tisztítsuk. Ilyenkor mélytisztítás és atkaírtás is javasolt.
• Az ágyneműt (paplant és párnát is, nem csak a huzatot) javasoltak legalább 1-2 havonta, 60 Celsius-fokon mosni. A poratka egyik legkedveltebb élőhelye.
• Takarítás lehetőség szerint hepa-szűrős porszívóval történjen, portalanításhoz nedves kendőt használjunk,  1 csepp eukaliptuszolaj hozzáadásával.
• A függönyök legyenek műszálas anyagból és tisztítása legalább havonta történjen.
• Bőr, műbőr bútorokat válasszunk.
• Mivel a poratka fénykerülő, ideális hely számára a sötét, így nyáron az ágynemű napoztatásával az atkákat el tudjuk pusztítani, de az általuk lerakott ürülék csak mosással távolítható el.
• A plüssjátékok tisztítására két megoldás is létezik. Az egyik a mosás, mely a 60 foknál magasabb hőmérsékleten történik. A másik megoldás a fagyasztás. Ilyenkor  24 órára a fagyasztóba helyezzük a plüssállatokat - és után alaposan rázzuk, ütögessük át - ugyanis -20 °C-on az atkák elpusztulnak.

Összegzés

A háziporatka-allergia a rhinitis és az asztma fontos kockázati tényezője. A terápia megválasztásának fontos része, hogy meghatározásra kerüljön mely komponens elleni IgE mutat pozitivitást, ebben a molekuláris allergéndiagnosztika segíthet. Kezelése lehet tüneti, azonban tartós megoldást az immunterápia hozhat. A poratka-allergéneknek való kitettség drasztikus csökkentése enyhítheti a légúti panaszok tüneteit.

[getTeamWithLabelID]