Poratka-allergia, porallergia

• Poratka-allergia - poratka
• Poratka-allergia -  tünetei
• Poratka-allergia -  kiváltó okok
• Poratka-allergia -  vizsgálata
• Poratka-allergia -  keresztallergiás vonatkozásai
• Poratka-allergia kezelése
• Poratka-allergia -  kezelése, immunterápia
• Poratka-allergia- poratkamentesítés

Mi a poratka, ami poratka-allergiát okoz?

Háziporatka alatt a gyakorlatban két ízeltlábút értünk: Dermatophagoides pteronyssus és Dermatophagoides farinae. Méretük szerint kb. 0,3 mm hosszú, a pókokkal állnak közeli rokonságban.

Az atkák száma késő tavasszal, nyár végén és kora ősszel a legnagyobb, mivel a lakások levegőjének nedvességtartalma a fűtés hiánya miatt ilyenkor a legnagyobb. Télen, kora tavasszal és késő ősszel a fűtött lakások relatív páratartalma 60 % körüli, ami az atkák számára kedvezőtlen, számuk - különösen télen - a legalacsonyabb. Ezt a kedvezőtlen időszakot csak azok a példányok élik túl, amelyek naponta legalább néhány órán keresztül megfelelő körülmények között, pl. ágymelegben tartózkodnak. A túlélésüket sokszor mi is segítjük a lakások túlfűtésével, túlpárásításával.

Online Bejelentkezés

Dr. Viszoki Mónika

+36 70 940 0099

Kolosy téri rendelő - 1036 Budapest, Lajos utca 66. Buda Square Irodaház 'B' lépcsőház, V. emelet

Mik lehetnek a poratka-allergia tünetei?

Légúti panaszok

Poratka ürülékével elsősorban a légútjaink találkoznak, így allergiás nátha, asztma alakulhat ki. Poratka-allergia esetén érzékeny személyeknél a házi porral való érintkezés, vagy annak belégzése az orr nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását (a pollenallergiához hasonlatos tüneteket, mint erős könnyezés, szemvörösség, -viszketés, orrfolyás, -dugulás, -viszketés, tüsszögés, szájpadviszketés) idézheti elő. Később száraz, majd erőltetett köhögés jelentkezik, illetve a hörgők görcséből adódóan légúti elváltozások (nehézlégzés, fulladási roham, asztma) alakulnak ki. Poratka-allergia esetén a kelletlen panaszok felerősödhetnek a téli időszakban, egyrészt mert a legtöbben több időt töltenek a lakásukban, másrészt a magasabb belső páratartalom is kedvező feltételeket biztosít az atkák elszaporodásához. 

Bőrtünetek

Másik jelentős találkozási felületünk a bőrünk, ahol csalánkiütés és különféle ekcémás elváltozás jelentkezhet, vörös, sokszor száraz felületű foltok formájában. A tünetek többsége jellemzően éjszaka, illetve hajnalban jelentkezik, köszönhetően annak, hogy a legtöbb allergén az ágyneműben található, és alvás során találkozik bőrünk a bőrtünetek okozóival.

Mik lehetnek a poratka-allergia kiváltó okai?

A poratka-allergiával kapcsolatban sokan téves következtetéseket vonnak le, amikor összekapcsolják az allergiás tüneteket megjelenését a lakásban található por mennyiségével, mert bármennyire is azt hisszük - a leggondozottabb lakás sem pormentes! A lakásba beáramló levegő láthatatlan porszemcsék millióival kerül életterünkbe, mely egy másik téves következtetéshez vezet, hogy a poratka-allergia egyet jelent a házi porra való érzékenységgel.

A probléma hátterében valójában nem a házi por, hanem egy aprócska élőlény - a poratka áll. A poratka mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló ürüléke az, ami a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja, ha belélegezzük, megérintjük; s a lakáson belüli allergének közül a házipor-atka vezet leggyakrabban légúti allergiához. Az atkák az ember elhalt, lehullt hámsejtjeivel táplálkoznak, emiatt ott fordulnak elő nagy számban, ahol a hámsejtjeink felhalmozódnak: ágynemű, párna, bútorhuzatok, bútortestek, szőnyegek, plüssállatok. 

Hogyan történik a poratka-allergia vizsgálata?

Poratka-allergia kivizsgálása esetében fontos szempont, hogy meghatározásra kerüljön pontosan mely allergén áll az allergiás panaszok hátterében. 

Poratkában többféle allergén komponens is előfordul egyszerre, magas és alacsony rizikójúak egyaránt. A poratka-allergia kivizsgálásnak fontos része, hogy meghatározásra kerüljön mely komponens elleni IgE mutat pozitivitást. 

Poratka-allergia esetében azért fontos ismerni, hogy magas rizikójú komponensek okoznak-e panaszokat, mert elsősorban ezek felelősek a súlyosabb légúti tünetek kialakulásáért, csak ritkábban a bőrtünetek megjelenéséért. Az alacsony rizikójú allergének jellemzően nem okoznak erősebb tünetet poratka-allergia fennállásakor, de a keresztreakciókban szerepet játszanak.

A poratka-allergia diagnózis felállításánál a szakorvos komplexen értékeli az összes körülményt, és annak megfelelően dönt.

Poratka allergia vizsgálati módszerei:

A poratka-allergia diagnózis teljes felállításához a jellemző tünetek mellett, alkaros bőrteszt, úgy nevezett Prick teszt és vérteszt elvégzése szükséges lehet. Poratka-allergiában a molekuláris allergéndiagnosztika lehetőséget biztosít arra is, hogy megismerjük egy vérvizsgálattal akár azt is, hogy mely molekulája vált ki allergiás reakciót a poratkának. Ez azért lényeges, mert így meg lehet állapítani, hogy a poratka-allergia a légúti és bőrtüneteken túl, okozhat-e egyéb panaszt is a betegnek. 

Miben segít a molekuláris allergéndiagnosztika poratka-allergia esetén?

• Ha magasabb a Der p 10 komponens, akkor a rákfélék megevése esetén keresztallergia miatt akár anafilaxia is felléphet.
• Der p1, Der p2 és Der p23 komponensekre kell figyelni elsősorban azt asztma tekintetében. Ha ezek magasabbak, akkor fokozott a kockázata lehet annak, hogy a poratka-allergia mellett asztma is kialakul. Esetükben tud igazán hatékony kezelési módszer lennei az allergén immunterápia.
• Ha a poratka allergén Der p 2 komponense mutat pozitivitást, akkor az atkával fertőzött liszt fogyasztása ételallergiához hasonló tüneteket is okozhat.

A multiplex allergia teszttel egy vérvételből közel 300 allergénre történő vizsgálatot tud elvégeztetni, mely magában foglal komponenseket és allergén kivonatok is. 

Természetesen a poratka-allergia diagnózis felállításához szervesen hozzátartozik a jelentkező tüneteknek megfelelő szakorvosi vizsgálata, mint:

• nátha esetén fül-orr-gégészeti kivizsgálás,
• asztmatikus tüneteknél légzésfunkcióval kiegészített tüdőgyógyászati vizsgálat,
• bőrtüneteknél bőrgyógyász szakvizsgálat.

Poratka-allergia keresztallergia

Poratka-allergia esetében előfordulhat keresztallergiás reakció megjelenése rákfélékkel. Ezért arra érzékenyeknek figyelniük kell étkezéseik összeállítására is, és szükség esetén el kell kerülni a rákfélék fogyasztását. Ennek kimutatásában is segítségünkre lehet a molekuláris allergia vizsgálat, mely meg tudja mutatni, hogy esetünkben szükséges-e a rákfélék kerülése is, vagy felesleges.  

Hogyan történik a poratka-allergia kezelése?

A poratka-allergia kezelése egyrészt állhat egy tüneti kezelésből, másrészt tartós megoldást hozhat a poratka immunterápia.

A poratka-allergia kezelésében alkalmazott tüneti terápia, fő eleme az antihisztamin tartalmú gyógyszerek szedése, szülkség esetén az orrspray és a szemcsepp alkalmazása. Ezt poratka-allergia esetén a beteg az akutan megjelenő tünetek esetén veheti igénybe a panaszok enyhítése érdekében.

Poratka-allergia kezelése, poratka immunterápia

A poratka-allergia kezelésében sok esetben tüneti terápiát alkalmaznak antihisztamin tartalmú gyógyszerek szedésével, azonban igazán hatékony az immunterápia, mellyel a tünetek akár teljes megszűnését is el lehet érni. A kezelés fájdalommentes, mert az allergén tisztított kivonatát tartalmazó gyógyszert csepp vagy tabletta formájában kerül a szervezetbe. Ez a kezelésmód gyermekek és felnőttek esetében egyaránt sikerrel alkalmazható. A poratka immunterápia ideje megközelítőleg 3-5 év. Az immunterápiát még a tünetek jelentkezése előtt javasolt megkezdeni. A kezelés első évében átlagosan a tünetek 20-30%-ban, a második évben 50-60%-ban és a harmadik évben 70-80%-ban javulnak. A tünetmentesség és a jobb életminőség nagyjából 8-10 év-ig marad fenn. Ha újra megjelennek a tünetek, akkor újabb kezelésre van lehetőség.

Hogyan történjen a poratkamentesítés?

Poratka-allergia esetén a gyógyszeres kezelés mellett nagyon fontos, hogy a beteg életterét is poratkamentesítsük, így biztosítva jobb életminőséget, illetve gyógyszer nélkül tudjuk a poratka-allergia tüneteit csillapítani, megelőzni.

• Mivel a poratkák kedvenc élőhelyei a lakásban az ágynemű, a szőnyeg, a plüssállatok, a függöny, a bútorhuzat, így fokozottan kell ügyelni, hogy a lakásban mindnél kevesebb szőnyeg és bútorszövet legyen. Könnyen mosható, hézagmentesen záródó parketta, csempe az ideális.
• A szőnyeget, egyéb kárpitot, matracot évente 4-5 alkalommal tisztítsuk. Ilyenkor mélytisztítás és atkaírtás is javasolt.
• Az ágyneműt (paplant és párnát is, nem csak a huzatot) javasoltak legalább 1-2 havonta, 60 Celsius-fokon mosni. A poratka egyik legkedveltebb élőhelye.
• Takarítás lehetőség szerint hepa-szűrős porszívóval történjen, portalanításhoz nedves kendőt használjunk,  1 csepp eukaliptuszolaj hozzáadásával.
• A függönyök legyenek műszálas anyagból és tisztítása legalább havonta történjen.
• Bőr, műbőr bútorokat válasszunk.
• Mivel a poratka fénykerülő, ideális hely számára a sötét, így nyáron az ágynemű napoztatásával az atkákat el tudjuk pusztítani, de az általuk lerakott ürülék csak mosással távolítható el.
• A plüssjátékok tisztítására két megoldás is létezik. Az egyik a mosás, mely a 60 foknál magasabb hőmérsékleten történik. A másik megoldás a fagyasztás. Ilyenkor  24 órára a fagyasztóba helyezzük a plüssállatokat - és után alaposan rázzuk, ütögessük át - ugyanis -20 °C-on az atkák elpusztulnak.

Összegzés

A poratka-allergia a rhinitis és az asztma fontos kockázati tényezője. A poratka-allergia terápia megválasztásának fontos része, hogy meghatározásra kerüljön mely komponens elleni IgE mutat pozitivitást, ebben a molekuláris allergéndiagnosztika segíthet. A poratka-allergia kezelése lehet tüneti, azonban tartós megoldást az immunterápia hozhat. Poratka-allergia allergénjeinek való kitettség drasztikus csökkentése enyhítheti a légúti panaszok tüneteit.

Források: 

• Aggarwal, P., & Senthilkumaran, S. (2023): Dust mite allergy. In: StatPearls [Internet]. StatPearls Publishing. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK560718/
• Belügyminisztérium – Egészségügyi Államtitkárság (2024. január 30.). Egészségügyi szakmai irányelv 002165: Allergiás betegségek immunterápiája. https://static.pharmindex.hu/Pharmindex/additional/guideline/document/IMMUN_Allergias_betegsegek_immunterapiaja.pdf
• Balogh, K., & Gáspár, K. (Szerk.). (2018). Útmutató az allergén specifikus immunterápia gyakorlathoz. Budapest: T&G Health Kft. ISBN: 978-615-00-1682-5Dr.
• Balogh, K., & Dr. Gáspár, K. (Szerk.). (2025). Útmutató az allergén specifikus immunterápia gyakorlathoz. Budapest: Day Health Kft. ISBN: 978-615-02-3544-8
• Dramburg, S. és mtsai (2023): EAACI Molecular Allergology User’s Guide 2.0. Pediatric Allergy and Immunology, 34(S28), e13854. DOI: 10.1111/pai.13854

Téma szakértői

Dr. Viszoki Mónika

allergológus és klinikai immunológus, fül-orr-gégész

Dr. Lukács Anita

allergológus és klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus

Dr. Mezei Györgyi

allergológus és klinikai immunológus, gyermektüdőgyógyász

---