Pollenallergia

A szezonális allergiás tünetek megjelenését különböző növények virágpora, pollenek belélegzése okozza. Valakinél a nyírfa, a mogyoró, a pázsitfűfélék virágzása idején jelentkeznek a panaszok, de a legtöbben a parlagfű pollenszórásakor tapasztalják az allergiás tünetek megjelenését. Hazánkban a leggyakoribb allergiát okozó növény, a parlagfű augusztus közepétől egészen október közepéig szórja a polleneket, de az időjárás függvényében a szezon akár ki is tolódhat.

A pollenallergia tünetek életkortól függetlenek

A légúti tünetek (szénanátha) mellett gyakran előfordul, hogy ugyanaz a pollen ekcémát is okozhat. Van, akinél csak szénanátha jelentkezik, van, akinél csak bőrtünet, és van akinél mindkettő megfigyelhető. Ritkább esetekben az is előfordul, hogy az adott pollenek csak szemtünetet, kötőhártya-gyulladást okoznak, de előfordulhat szemhéj-, és arcduzzanat is.

Légúti allergia esetén akár már gyerekkorban, az óvodáskor környékén megjelenhetnek az első tünetek. Felnőttkorban és idősebbeknél is sincs kivétel életkor szempontjából, kialakulásának gyakorisága rendszerint egyedül csak a kor előrehaladtával, 65 év felett csökken.

A pollenek által okozott bőrtünetek szintén megjelenhetnek gyermekeken és felnőtteken is egyaránt. A pollenszezon idején, főként a ruhával nem fedett területeken tapasztalható az ekcémás tünetek fokozódása: az arcon, nyakon, dekoltázson és a kézfejeken.

Hirtelen berobbanhat az allergia

A pollenallergia tünetei mindenkinél másképp jelennek meg. Van akinek csak az év egy adott időszakában vannak visszatérő panaszai, amelyek hol gyengébbek, hol erősebbek. Másoknál viszont előfordulhat az is, hogy a pollenallergia minden előjel nélkül hirtelen jelentkezik, sok esetben igen komoly tünetekkel: kivörösödött szemekkel, erős torokviszketéssel vagy szénanáthával.

Éppen ezért a pollenallergiától szenvedőknek érdemes tisztában lenniük a panaszaikat kiváltó növények virágzásának szezonjával, amelyben sokat segíthet a pollennaptár ismerete.

A pollenallergia kivizsgálása

Panaszok esetén vérvétel vagy bőrteszt segít annak igazolásában, hogy a tüneteket valóban pollenek okozzák-e, vagy sem. Az allergológus a laboreredményeket összeveti a tüneteinkkel, és ha a kettő alátámasztja egymást, akkor megállapítja a pollenallergia diagnózisát. Ezt követően pedig összeállítja a kezelési tervet.

Kapcsolódó cikkünk

5 tipp, amivel meglepheti allergiás, asztmás kedvesét

Valentin-nap alkalmából még az is próbálja a romantikusabb oldalát mutatni, aki egyébként a hétköznapokban hajlamos megfeledkezni a kedvesének szóló apróbb figyelmességekről. A következő tanácsokat érdemes megfogadni, ha valami meglepetéssel készülünk.

A pollenallergia kezelése

A pollenallergia tünetei alapvetően két módon kezelhetők: tüneti és tartós kezeléssel. A tüneti kezeléshez tartoznak az allergia gyógyszerek: például antihisztamin tabletta, szemcsepp vagy szteroid orrspray. Az, hogy kinél melyik készítményt javasolja az orvos, függ a panaszok típusától és annak erősségétől is.

A viszketés csökkentésére antihisztamin tartalmú tabletta, az ekcémás plakkokra zsírozó kenőcsök, rövid ideig szteroid tartalmú kenőcsök javasoltak. A kezelésben és a megelőzésben egyaránt lényeges a pollenexpozíció lehetőség szerinti kerülése:

Magas pollenkoncentráció esetén minimalizáljuk a szabadban töltött időt.
Nyaraláshoz érdemes pollenmentes helyszínt választanunk: ez főként hegyekben, vagy tengerparton megoldható.
Különösen hosszú haj esetén javasolt a gyakori hajmosás. A pollenek a hajban megtapadva egész nap, de a párnára jutva éjszaka is irritálhatják a bőrt.
Az öltözködésre is érdemes figyelni. Részesítsük előnyben a kényelmes, pamutból készült darabokat, a műszálak ugyanis irritálnak, a melegben a fokozott verejtékezés pedig tovább rontja a tüneteket.

Budai AllergiaKözpont