A naptej, a szalmakalap és a napszemüveg sem nyújt kellő védelmet a nyári hőségben, ha bőrünket belsőleg nem készítjük fel a napsugarakkal való találkozásra. A látszólag minden ok nélkül jelentkező ekcémás, csalánkiütéses, bőrvörösséggel járó tünetek hátterében bizonyos fényérzékenységet okozó gyógyszerek szedése is állhat.
A gyógyszerek következtében kialakuló fényérzékenység két formája ismert: a viszonylag gyakori fototoxicitás és a ritkábban előforduló fotoallergia. A bőrtüneteket kiváltó ok mindkét esetben a fényérzékenységet okozó gyógyszer, azonban, míg fototoxicitás bárkinél jelentkezhet és dózisfüggő, addig fotoallergia esetében immunológiai eltérések állnak a háttérben. A fototoxicitás során az adott gyógyszer és az UV-sugarak egy időben történő találkozása vezet a bőrtünetek megjelenéséhez. Kialakulásának valószínűsége függ a bőrben található gyógyszer mennyiségétől is. Alapja, hogy 310 nm és e feletti hullámhosszúságú UV-sugarakat nyelnek el bizonyos vegyületek, s eközben a sejtmembránt károsító oxigén gyökök keletkeznek. A fotoallergia ezzel szerzett immunológiai válaszkészség, csak azokban jön létre, akik előzetesen immunológiailag szenzibilizálódtak – túlérzékenység alakult ki - a fotoaktivált hatóanyaggal szemben.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
Ebben az esetben a szervezet ellenállórendszerének a hibás működése van a háttérben, azaz itt allergiáról beszélünk. A túlérzékenységi reakciót kiváltó anyag a bőrben lévő valamely fehérjével UV-fény hatására kölcsönhatásba lép, szerkezete megváltozik, immunogén komplex jön létre, ami ellenanyag képződést idéz elő a bőrben. A betegek számára gyakran csak a napsütéses időszakban derül ki, hogy egyes, korábban is szedett gyógyszerek a bőrt fokozottan fényérzékennyé tették.
A bőrpróbák és a fénybesugárzással kombinált próbák elvégzése során azonosítható, hogy a panaszokat mely hatóanyag okozta. A tüneti kezeléshez antihisztamin és helyileg alkalmazott gyulladáscsökkentő - szteroid-tartalmú - krémek használhatók. Ha a tüneteket valamilyen gyógyszer provokálja, javasolt kicserélése hasonló hatású, de nem fényérzékenyítő tulajdonságú készítményre. Amennyiben erre nincs mód, úgy a gyógyszeres kezelés ideje alatt a napsugárzás és a szolárium egyaránt kerülendő. Ha ez nem lehetséges, védőruházat viselése javasolt, ugyanis a magas faktorszámú napvédő krém nem minden esetben jelent elegendő védelmet. Ezeket a tanácsokat ajánlott betartani a kezelés ideje alatt, valamint néhány nappal, vagy héttel a kezelés befejezése után attól függően, hogy milyen hosszú a gyógyszer kiürülési ideje.
csalánkiütés
ételallergia
gyógyszerallergia
ekcéma
allergiás bőrtünetek kezelése
Vélemények dr. Garaczi Edina PhD-ről >>>
Rendelés típusa:
További véleményekTeljes mértékben elégedett voltam. A doktornő maximálisan figyelt rám, minden megtett, hogy segítsen. Teljeskörű tájékoztatást kaptam, mind az állapotomról, mind a gyógyulás felé vezető útról. Nagyon ritka az ilyen orvos. Örömmel fogok vissza térni a kontrollra.
A szúnyogcsípések többnyire nem igényelnek különösebb kezelést. Előfordulhat azonban, hogy akár tenyérnyi nagyságú duzzanattal, fájdalommal járó elváltozásokat is okozhatnak a kellemetlen kis vérszívók. A Skeeter-szindróma a heves tünetek ellenére nem életveszélyes állapot – nyugtat meg mindenkit dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont allergológusa, klinikai immunológusa.
A méh- illetve darázsfélék csípése egyaránt fájdalmas, azonban a csípés helyén kialakuló bőrtünetek legtöbbször teljesen ártalmatlanok – mondja. dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont allergológus és klinikai immunológus orvosa, akit arról kérdeztünk, milyen tünetek utalhatnak a csípések kiváltotta allergiás reakcióra.