A naptej, a szalmakalap és a napszemüveg sem nyújt kellő védelmet a nyári hőségben, ha bőrünket belsőleg nem készítjük fel a napsugarakkal való találkozásra. A látszólag minden ok nélkül jelentkező ekcémás, csalánkiütéses, bőrvörösséggel járó tünetek hátterében bizonyos fényérzékenységet okozó gyógyszerek szedése is állhat.
A gyógyszerek következtében kialakuló fényérzékenység két formája ismert: a viszonylag gyakori fototoxicitás és a ritkábban előforduló fotoallergia. A bőrtüneteket kiváltó ok mindkét esetben a fényérzékenységet okozó gyógyszer, azonban, míg fototoxicitás bárkinél jelentkezhet és dózisfüggő, addig fotoallergia esetében immunológiai eltérések állnak a háttérben. A fototoxicitás során az adott gyógyszer és az UV-sugarak egy időben történő találkozása vezet a bőrtünetek megjelenéséhez. Kialakulásának valószínűsége függ a bőrben található gyógyszer mennyiségétől is. Alapja, hogy 310 nm és e feletti hullámhosszúságú UV-sugarakat nyelnek el bizonyos vegyületek, s eközben a sejtmembránt károsító oxigén gyökök keletkeznek. A fotoallergia ezzel szerzett immunológiai válaszkészség, csak azokban jön létre, akik előzetesen immunológiailag szenzibilizálódtak – túlérzékenység alakult ki - a fotoaktivált hatóanyaggal szemben.
Ebben az esetben a szervezet ellenállórendszerének a hibás működése van a háttérben, azaz itt allergiáról beszélünk. A túlérzékenységi reakciót kiváltó anyag a bőrben lévő valamely fehérjével UV-fény hatására kölcsönhatásba lép, szerkezete megváltozik, immunogén komplex jön létre, ami ellenanyag képződést idéz elő a bőrben. A betegek számára gyakran csak a napsütéses időszakban derül ki, hogy egyes, korábban is szedett gyógyszerek a bőrt fokozottan fényérzékennyé tették.
A bőrpróbák és a fénybesugárzással kombinált próbák elvégzése során azonosítható, hogy a panaszokat mely hatóanyag okozta. A tüneti kezeléshez antihisztamin és helyileg alkalmazott gyulladáscsökkentő - szteroid-tartalmú - krémek használhatók. Ha a tüneteket valamilyen gyógyszer provokálja, javasolt kicserélése hasonló hatású, de nem fényérzékenyítő tulajdonságú készítményre. Amennyiben erre nincs mód, úgy a gyógyszeres kezelés ideje alatt a napsugárzás és a szolárium egyaránt kerülendő. Ha ez nem lehetséges, védőruházat viselése javasolt, ugyanis a magas faktorszámú napvédő krém nem minden esetben jelent elegendő védelmet. Ezeket a tanácsokat ajánlott betartani a kezelés ideje alatt, valamint néhány nappal, vagy héttel a kezelés befejezése után attól függően, hogy milyen hosszú a gyógyszer kiürülési ideje.
csalánkiütés
ételallergia
gyógyszerallergia
ekcéma
allergiás bőrtünetek kezelése
Vélemények dr. Garaczi Edina PhD-ről >>>
Rendelés típusa:
További véleményekNagyon meg vagyok elégedve Garaczi Doktornővel, aki érthetően felvilágosított a bőrproblémámmal kapcsolatban. Bármikor bizalommal fordulok hozzá. Köszönöm neki a segítséget.
Az elmúlt húsz évben nagyjából 15 százalékkal emelkedett az allergiás megbetegedések száma, és 2050-re a lakosság fele érintett lehet valamilyen allergiás reakcióval vagy megbetegedéssel. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakembere arra hívja fel a figyelmet, hogy az anyatejes táplálás kiemelt jelentőségű az allergiás megbetegedések kialakulásának megelőzésében.
Az utóbbi években jelentősen megnőtt azok száma, akiknél valamilyen panaszt okoz bizonyos ételek fogyasztása. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa szerint a betegek szívesen támaszkodnak az interneten elérhető információkra, de a diagnózis megállapításához elengedhetetlen az orvossal történő konzultáció.