A hidrogén kilégzési teszt laktóz, laktulóz, fruktóz érzékenység, valamint kontaminált vékonybél szindróma (SIBO) kimutatására alkalmas. A tünetek betegségekként különbözőek, de az intoleranciákra és a kontaminált vékonybél szindrómára is általánosan jellemzőek a puffadás, felfúvódás és a hasi görcsök érzése. A SIBO-nál tünetként jelenhet még meg a B-12 hiány és a csontritkulás. Mindenképpen orvosi kezelés javasolt!
A hidrogén kilégzési tesztnek az alapját a tápcsatornában nem megfelelően felszívódott szénhidrátok képzik, melyek baktériumok általi lebontása során hidrogén keletkezik. A gáz egy része bekerül a vérkeringésbe, majd a tüdőbe, onnan pedig a kilélegzett levegőbe. A mérőműszer a normális mennyiséghez képest megnövekedett hidrogén koncentrációt detektálja a kifújt levegőben.
A művelet során tesztoldatot itatunk a pácienssel, mely oldott laktózt, laktulózt, vagy fruktózt tartalmaz. Ennek elfogyasztását megelőzően és azt követően 20 percenként vizsgáljuk a páciens lélegzetének hidrogén tartalmát. A teljes vizsgálati időtartam 120-180 perc.
A vizsgálat elemzése alkalmával összehasonlítjuk az első mérést (alap érték) az azt követő eredményekkel, emellett figyeljük, hogy mutat-e a beteg laktóz- vagy fruktózérzékenységre jellemző tünetek. Ilyen tünet lehet például a hányinger, görcsös hasi fájdalom, puffadás és a hasmenés. A kapott értékek alapján többféle betegségre fény derülhet, mint például laktóz érzékenységre, kontaminált vékonybél szindrómára (SIBO), illetve a fruktóz felszívódási zavarára is.
Egy vizsgálat alkalmával csak egyfajta teszt végezhető el!
A laktózzal végzett hidrogén kilégzési vizsgálat alkalmas a laktózérzékenység kimutatására. A laktóz (tejcukor) egy diszacharid, melynek szervezetben történő lebontásához laktáz enzimre van szükség, mely a vékonybél falának hámsejtjeiben termelődik. Enzim hiányában a laktóz nem bomlik le, így felszívódni sem tud. Továbbhaladva a vastagbél irányába, a laktózt végül baktériumok bontják le, aminek következtében nagyobb mennyiségű hidrogén szabadul fel, kerül be a véráramba, majd a tüdőbe, ahol a léghólyagocskák falán átdiffundálva kerül be a kilélegzett levegőbe, amit a műszer érzékel.
A laktulóz egy diszacharid, amit normális esetben csak a vastagbélben lévő bélbaktériumok bontanak tejsav, metán és hidrogén képződése közben.
A kontaminált vékonybél szindróma (SIBO) esetében a vékonybélben kórosan megnövekszik a vastagbélből származó bélbaktériumok száma, így a laktulóz bontása időben hamarabb megkezdedődik,mint normális bélműködésnél. A normális tranzitidő (a laktulóz vékonybélen történő áthaladási ideje) nagyjából 120 perc. Ha a vékonybélben vastagbél típusú baktériumok szaporodnak el, a tranzitidő megrövidül. Ennek következményeként hasi puffadást és fájdalmat, hasmenést, székrekedést illetve korai teltségérzetet tapasztalhatunk.
A fruktózzal végzett hidrogén kilégzési vizsgálat segítségével kimutatható a fruktóz felszívódási zavara (fruktóz malabsorptio). Ez esetben a gyümölcscukor emésztetlen formában kerül a vastagbélbe, ahol erjedés következtében fokozott gáztermelődés alakul ki. A tünetek ilyenkor hasi puffadás, hasmenés és görcsök lehetnek.
A hidrogén kilégzési teszt eredményét bizonyos gyógyszerek szedése befolyásolhatja:
Egy nappal a vizsgálat előtt kerülni kell bizonyos ételek, italok fogyasztását:
A vizsgálatra éhgyomorra kell érkezni!
Fogat mosni, dohányozni a vizsgálat előtt 12 órával lehet utoljára, de a teszt előtt 6 órával enni, inni, gyógyszert bevenni tilos. A kivizsgálás előtt a száj csapvízzel történő kiöblítése engedélyezett, de lenyelni szigorúan tilos.
A hidrogén kilégzési teszt betegtájékoztatóját itt találja.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Téma szakértői
Az elmúlt húsz évben nagyjából 15 százalékkal emelkedett az allergiás megbetegedések száma, és 2050-re a lakosság fele érintett lehet valamilyen allergiás reakcióval vagy megbetegedéssel. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakembere arra hívja fel a figyelmet, hogy az anyatejes táplálás kiemelt jelentőségű az allergiás megbetegedések kialakulásának megelőzésében.
Az utóbbi években jelentősen megnőtt azok száma, akiknél valamilyen panaszt okoz bizonyos ételek fogyasztása. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa szerint a betegek szívesen támaszkodnak az interneten elérhető információkra, de a diagnózis megállapításához elengedhetetlen az orvossal történő konzultáció.